A fékhenger eszköze és működési elve

A jármű fékrendszerének központi eleme a fék főhenger (rövidítve GTZ). A fékpedál erőfeszítését hidraulikus nyomássá alakítja a rendszerben. Vizsgáljuk meg a GTZ funkcióit, felépítését és működési elvét. Figyeljünk az elem működésének sajátosságaira az egyik kontúr meghibásodása esetén.

Fő henger: célja és funkciója

A fékezés során a vezető közvetlenül a fékpedálra hat, amelyet továbbítanak a főhenger dugattyúihoz. A dugattyúk a fékfolyadékra hatva aktiválják a működő fékhengereket. Tőlük viszont a dugattyúk kinyúlnak, a fékbetéteket a dobokhoz vagy a tárcsákhoz nyomják. A fékhenger működése azon a tulajdonságon alapul, hogy a fékfolyadék nem külső erők hatására tömöríthető, hanem a nyomást továbbítja.

A főhenger a következő funkciókat látja el:

• mechanikus erő továbbítása a fékpedálról a fékfolyadék segítségével a munkahengerekhez;
• a jármű hatékony fékezésének biztosítása.

A biztonság szintjének növelése és a rendszer maximális megbízhatóságának biztosítása érdekében kétszakaszos hengerek telepítése biztosított. Mindegyik szakasz a saját hidraulikus körét szolgálja. Hátsókerék-meghajtású járműveknél az első áramkör felelős az első kerekek fékéért, a második a hátsó kerekekért. Az első kerék meghajtású járműveknél a jobb első és a bal hátsó kerekek fékeit az első áramkör szolgálja. A második a bal első és a jobb hátsó kerekek fékezéséért felelős. Ezt a sémát átlónak hívják, és a legszélesebb körben használják.

A fékhenger készüléke

A főhenger a fék szervó burkolatán található. A fékhenger szerkezeti rajza a következő:

• ház;
• tartály (tározó) GTZ;
• dugattyú (2 db);
• visszatérő rugók;
• tömítő mandzsetta.

A főhenger folyadéktartálya közvetlenül a henger felett helyezkedik el, és bypass és kompenzációs furatokon keresztül csatlakozik szakaszaihoz. A tartály szükséges a fékrendszer folyadékának feltöltéséhez szivárgás vagy párolgás esetén. A folyadék szintje vizuálisan ellenőrizhető a tartály átlátszó falai miatt, ahol az ellenőrző jelek találhatók.

Ezenkívül a tartályban elhelyezett speciális érzékelő figyeli a folyadék szintjét. Abban az esetben, ha a folyadék a megállapított mennyiség alá esik, a műszerfalon található figyelmeztető lámpa kigyullad.

A GTZ ház két dugattyút tartalmaz visszarugókkal és gumitömítő mandzsettákkal. Mandzsettákra van szükség a dugattyúk házban történő lezárásához, a rugó pedig visszatérést biztosít, és a dugattyúkat az eredeti helyzetükben tartja. A dugattyúk biztosítják a megfelelő fékfolyadék nyomást.

A fék főhenger opcionálisan felszerelhető nyomáskülönbség-érzékelővel. Ez utóbbira azért van szükség, hogy figyelmeztesse a vezetőt az egyik áramkör meghibásodására a tömítettség elvesztése miatt. A nyomásérzékelő a fék főhengerében és egy külön házban egyaránt elhelyezhető.

A fék főhengerének működési elve

Abban a pillanatban, amikor a fékpedált lenyomják, a vákuumerősítő rúd elkezdi nyomni az elsődleges áramköri dugattyút. A mozgás során bezárja a tágulási lyukat, aminek következtében az áramkör nyomása növekszik. A nyomás hatására a második áramkör megkezdi mozgását, amelynek nyomása szintén emelkedik.

Az elkerülő furaton keresztül a fékfolyadék belép a dugattyúk mozgása során kialakult üregbe. A dugattyúk addig mozognak, amíg a visszatérő rugó és a ház ütközői ezt lehetővé teszik. A fékeket a dugattyúkban keletkező maximális nyomás okozza.

Az autó leállítása után a dugattyúk visszatérnek eredeti helyzetükbe. Ebben az esetben az áramkörök nyomása fokozatosan kezd megfelelni a légköri nyomásnak. A munkaáramkörökben a kisülést megakadályozza a fékfolyadék, amely kitölti a dugattyúk mögötti üregeket. Amikor a dugattyú elmozdul, a folyadék az elkerülő furaton keresztül visszatér a tartályba.

A rendszer működése az egyik áramkör meghibásodása esetén

Ha az egyik körben fékfolyadék szivárog, a második tovább működik. Az első dugattyú addig mozog a hengeren, amíg érintkezik a második dugattyúval. Ez utóbbi elkezd mozogni, ami miatt a második áramkör fékei aktiválódnak.

Ha a második áramkörben szivárgás lép fel, a fék henger másképp fog működni. Az első szelep mozgása miatt meghajtja a második dugattyút. Ez utóbbi szabadon mozog, amíg az ütköző el nem éri a henger test végét. Emiatt az elsődleges körben a nyomás emelkedni kezd, és a jármű lefékeződik.

Még akkor is, ha a fékpedál haladása megnő a folyadék szivárgása miatt, a jármű továbbra is irányítás alatt áll. A fékezés azonban nem lesz olyan hatékony.