A világ repülőterei 2019
A hongkongi repülőtér egy 1255 hektáros mesterséges szigetre épült, amelyet két szomszédos: Chek Lap Kok és Lam Chau kiegyenlítése után hoztak létre. Az építkezés hat évig tartott, és 20 milliárd dollárba került.
Tavaly a világ repülőterei 9,1 milliárd utast és 121,6 millió tonna árut szolgáltak ki, a kommunikációs repülőgépek pedig több mint 90 millió fel- és leszállást hajtottak végre. Az előző évhez képest az utasok száma 3,4%-kal nőtt, míg a rakomány tonnatartalma 2,5%-kal csökkent. A legnagyobb utaskikötők továbbra is: Atlanta (110,5 millió tonna), Peking (100 millió), Los Angeles, Dubai és Tokió Haneda, valamint teherkikötők: Hong Kong (4,8 millió tonna), Memphis (4,3 millió tonna), Sanghaj, Louisville és Szöul. A Skytrax ranglistáján a világ legjobb repülőtere előkelő kategóriájában Szingapúr nyert, a dobogón a tokiói Haneda és a katari Doha Hamad állhatott.
A légi közlekedési piac a világgazdaság egyik legnagyobb ágazata. Aktiválja a nemzetközi együttműködést és kereskedelmet, és olyan tényező, amely dinamizálja fejlődésüket. A piac kulcselemei a kommunikációs repülőterek és a rajtuk működő repülőterek (PL). Két és fél ezren vannak, a legnagyobbaktól, amelyeken repülőgépek naponta több száz műveletet hajtanak végre, a legkisebbekig, ahol szórványosan hajtanak végre ilyet. A kikötői infrastruktúra diverzifikált és a kiszolgált légi forgalomhoz igazodik.
A világ legnagyobb teherszállító repülőtere Hongkong, ahol 4,81 millió tonna árut kezeltek. 40 árufuvarozó működik rendszeresen, köztük a Cathay Pacific Cargo, a Cargolux, a DHL Aviation és a UPS Airlines.
A repülőterek főként városi agglomerációk közelében helyezkednek el, és a légi közlekedés biztonsága, a nagy lakott területek és a zajzavarok miatt általában jelentős távolságra helyezkednek el a központjuktól. Az európai repülőterek átlagos távolsága a központtól 18,6 km. Ezek vannak a legközelebb a központhoz, beleértve Genfben (4 km), Lisszabonban (6 km), Düsseldorfban (6 km) és Varsóban (7 km), míg a legtávolabbi Stockholm-Skavsta (90 km) és Sandefjord kikötője. Thorp (100 km), Oslót szolgálja ki. A repülõtereket az üzemi és mûszaki jellemzõk, valamint bizonyos típusú repülõgépek kiszolgálási lehetõségei alapján a referenciakódok rendszere szerint osztályozzák. Egy számból és egy betűből áll, amelyek közül az 1-től 4-ig terjedő számok a kifutópálya hosszát, az A-tól F-ig tartó betűk pedig a repülőgép műszaki paramétereit határozzák meg. Egy tipikus repülőtér, amelyen például Airbus A320-as repülőgépek fogadhatók, minimum 3C kóddal kell rendelkezniük (azaz kifutópálya 1200-1800 m, szárnyfesztávolság 24-36 m). Lengyelországban a Chopin repülőtér és a Katowice rendelkezik a legmagasabb 4E referenciakóddal. Az ICAO és az IATA Légifuvarozók Szövetsége által megadott kódok a repülőterek és kikötők kijelölésére szolgálnak. Az ICAO kódok négybetűs kódok és regionális felépítésűek: az első betű a világ egy részét, a második egy közigazgatási régiót vagy országot, az utolsó kettő pedig egy adott repülőteret jelöl (például EDDL – Európa, Németország, Düsseldorf). Az IATA kódok hárombetűs kódok, és leggyakrabban annak a városnak a nevére utalnak, amelyben a kikötő található (például BRU - Brüsszel), vagy a saját nevére (például LHR - London Heathrow).
A repülőterek éves tevékenységéből származó pénzügyi bevétele 160-180 milliárd dollár között mozog. A légiközlekedési tevékenységből befolyt pénzeszközök főként a következők díjaiból származnak: az utasok és a rakomány kikötői kezelése, a repülőgépek leszállása és vészleállítása, valamint: jégmentesítés és hóeltakarítás, speciális védelem és egyebek. A kikötő teljes bevételének körülbelül 55% -át teszik ki (például 2018-ban - 99,6 milliárd USD). A nem repüléstechnikai bevételek körülbelül 40%-át teszik ki, és főként a következőkből származnak: engedélyezési, parkolási és bérleti tevékenységek (például 2018-ban – 69,8 milliárd dollár). A kikötő üzemeltetésével kapcsolatos költségek évente a bevételek 60%-át emésztik fel, ennek egyharmadát a dolgozók bére teszik ki. Évente 30-40 milliárd dollárba kerül a repülőtéri infrastruktúra bővítésének és korszerűsítésének költsége.
A világ repülőtereit egyesítő szervezet az 1991-ben alapított Airports Council International ACI. Képviseli őket a nemzetközi szervezetekkel (pl. ICAO és IATA), légiforgalmi szolgálatokkal és fuvarozókkal folytatott tárgyalásokon és tárgyalásokon, valamint szabványokat dolgoz ki a kikötői szolgáltatásokra. 2020 januárjában 668 üzemeltető csatlakozott az ACI-hez, amelyek 1979 repülőteret üzemeltetnek 176 országban. A világ forgalmának 95%-a ott zajlik, ami lehetővé teszi, hogy a szervezet statisztikáit reprezentatívnak tekintsük az összes légiközlekedési kommunikáció tekintetében. A kikötői tevékenységgel kapcsolatos aktuális statisztikákat az ACI havi jelentésekben teszi közzé, nagyjából évente a következő év első negyedévének végén, a végleges eredményeket pedig csak néhány hónappal később teszik közzé. Az ACI World székhelye Montrealban van, speciális bizottságok és munkacsoportok támogatják, és öt regionális irodája van: ACI North America (Washington); ACI Europe (Brüsszel); ACI-Ázsia/Csendes-óceán (Hongkong); ACI-Afrika (Casablanca) és ACI-Dél-Amerika/Karib-térség (Panama City).
Forgalmi statisztika 2019
Tavaly a világ repülőterei 9,1 milliárd utast és 121,6 millió tonna árut szolgáltak ki. Az utasforgalom 3,4%-kal nőtt az előző évhez képest. Néhány hónapban 1,8%-ról 3,8%-ra nőtt az utasforgalom, kivéve januárt, ahol 4,8%-ot tett ki. Az utasforgalom magas dinamikája a dél-amerikai kikötőkben volt megfigyelhető (3,7%), a növekedés a belföldi szállításnak köszönhető (4,7%). Ázsia-csendes-óceáni térség, Európa és Észak-Amerika legnagyobb piacain a növekedés átlagosan 3% és 3,4% közötti volt.
Az áruszállítás nagyon dinamikusan változott, tükrözve a világgazdaság helyzetét. A globális repülőtéri forgalom -2,5%-kal csökkent, gyenge teljesítmény mellett Ázsia-csendes-óceáni térségben (-4,3%), Dél-Amerikában (-3,5%) és a Közel-Keleten. A teherforgalom legnagyobb visszaesése februárban (-5,4%) és júniusban (-5,1%), a legkisebb pedig januárban és decemberben (-0,1%) következett be. A nagy észak-amerikai piacon a csökkenés jóval a -0,5%-os globális átlag alatt volt. A teherszállításban a tavalyi év legrosszabb eredményét a világgazdaság lassulása, ami a teherszállítás visszaesését okozta, valamint a COVID-19 járvány év végi beindulása (kedvezőtlen tendencia indult) ázsiai repülőtereken).
Megjegyzendő, hogy az afrikai kikötőkben volt a legnagyobb dinamika az utasforgalom növekedése és a legkisebb dinamika a teherforgalom csökkenése, amely 6,7%-ot, illetve -0,2%-ot tett ki. Ez azonban alacsony bázisuk (2%-os részesedésük) miatt globális szinten statisztikailag nem szignifikáns eredmény.
Főbb repülőterek
Nem történt jelentős változás a világ legnagyobb repülőtereinek rangsorában. Továbbra is az amerikai Atlanta áll az élen (110,5 millió passz), a második helyen a Beijing Capital áll (100 millió passz). Őket követik: Los Angeles (88 millió), Dubai (86 millió), Tokió Haneda, Chicago O'Hare, London Heathrow és Sanghaj. Továbbra is Hongkong a legnagyobb teherkikötő, 4,8 millió tonna rakományt kezel, ezt követi Memphis (4,3 millió tonna), Sanghaj (3,6 millió tonna), Louisville, Szöul, Anchorage és Dubai. A fel- és leszállások számát tekintve azonban a legforgalmasabbak: Chicago O'Hare (920 904), Atlanta (720 XNUMX), Dallas (XNUMX XNUMX), Los Angeles, Denver, Beijing Capital és Charlotte.
A harminc legnagyobb utasszállító repülőtér közül (a globális forgalom 23%-a) tizenhárom Ázsiában, kilenc Észak-Amerikában, hét Európában és egy a Közel-Keleten található. Közülük huszonhárom esetében nőtt a forgalom, a legnagyobb dinamikát elérve: az amerikai Dallas-Fort Worth (8,6%) és Denver, valamint a kínai Shenzhen. A húsz legnagyobb tonnatartalom szerint kezelt rakomány közül (a forgalom 40%-a) kilenc Ázsiában, öt Észak-Amerikában, négy Európában és kettő a Közel-Keleten található. Közülük tizenhétnél csökkent a forgalom, amelyek közül a legmagasabb a thaiföldi Bangkok (-11,2%), Amszterdam és Tokió Narita. Másrészt a huszonöt nagyobb fel- és leszállásból tizenhárom Észak-Amerikában, hat Ázsiában, öt Európában és egy Dél-Amerikában történik. Ebből 19-nél nőtt a tranzakciók száma, a legdinamikusabbak az Egyesült Államok kikötői: Phoenix (10%), Dallas-Fort Worth és Denver.
Az utasforgalom növekedésének hajtóereje a nemzetközi fuvarozás volt, melynek dinamikája (4,1%) 2,8%-kal haladta meg a belföldi járatok dinamikáját (86,3%). A nemzetközi utasok számát tekintve a legnagyobb kikötő Dubaj, amely 76 millió utast szolgált ki. A következő kikötők rangsoroltak ebben a besorolásban: London Heathrow (72 millió), Amszterdam (71 millió), Hongkong (12,4 millió), Szöul, Párizs, Szingapúr és Frankfurt. Közülük a legnagyobb dinamikát a katari Doha (19%), Madrid és Barcelona regisztrálta. Nevezetesen, ebben a rangsorban az első amerikai kikötő mindössze 34,3 (New York-JFK - XNUMX millió áthaladás).
A legtöbb nagyvárosi terület az agglomerációjuk területén több kommunikációs repülőtérrel rendelkezik. A legnagyobb utasforgalom: London (repülőterek: Heathrow, Gatwick, Stansted, Luton, City és Southend) - 181 millió sáv; New York (JFK, Newark és La Guardia) - 140 millió; Tokió (Haneda és Narita) - 130 millió; Atlanta (Hurstsfield) - 110 millió; Párizs (Charles de Gaulle és Orly) - 108 millió; Chicago (O'Hare és Midway) - 105 millió és Moszkva (Sheremetyevo, Domodedovo és Vnukovo) - 102 millió.
