Biogáz üzem kutyák számára

1. szeptember 2010-jén a massachusettsi cambridge-i parkban beindították a világ első, kutyahulladékkal működő nyilvános biogáz-üzemét. Ez a furcsa projekt egy kísérlet arra, hogy új pillantást vethessen a hulladékártalmatlanításra és az „egzotikus” hulladékokból nyerjen energiát. források.

A kutyahulladékot erőművé alakítják a park számára

Az alkotó a 33 éves amerikai művész, Matthew Mazzotta. Legújabb alkotása a Park Spark nevet viseli. A rendszer egy pár tartályból áll. Az egyikben metános (anaerob) fermentációt hajtanak végre, a másodikban pedig az elsőben szabályozzák a víz mennyiségét. A ciszternák mellé gázlámpát szereltek fel. A lámpát kutyaürülékből származó biogázzal látják el. A kutyafuttatóknak azt tanácsoljuk, hogy vegyék magukkal a biológiailag lebomló zacskókat, helyezzék el a világítótorony közelében lévő edénybe, gyűjtsék össze, amit a kutya hagy a pázsiton, és dobják a zsákokat a fermentorba. Ezután el kell forgatni a tartály oldalán lévő kereket, ez keveri a tartalmat benne. A tartályban élő baktériumkészlet működésbe lép, majd egy idő után megjelenik a metánt tartalmazó biogáz. Minél szorgalmasabbak a gazdik, akik kutyáik ürülékét takarítják a tartályba, annál tovább ég az örök gáztűz.

Project Park Spark a BBC Radio Newshour műsorában, szeptember 9., 13

A megégett gáznak az üzem körüli tér egy részét kellene megvilágítania, de a rendszer összeszerelése után Mazzotta úr számos problémába ütközött. Először kiderült, hogy túl kevés a töltése a készülék hatékony elindításához? és fel kell bérelnie a város összes kutyáját, hogy befejezze. Ráadásul a tartályt fel kellett tölteni a megfelelő baktériumokkal, de azok nem voltak kéznél. Végül a szerzőnek és társainak mindkettőt úgy kellett pótolniuk, hogy tehéntrágyát hoztak be a közeli farmokról.

A másik probléma a víz volt. A Park Sparkban használt nem tartalmazhat klórt, ami káros az erjedési folyamatokra, pl. nem lehet városi víz. Több száz liter viszonylag tiszta H.₂A Károly folyóból hozták. És minden igyekezetük ellenére a nézők nem látták azonnal működés közben a meghirdetett metánlámpát. Megkezdődött az erjesztési folyamat, de a kezdeti szakaszban túl kevés metán volt ahhoz, hogy a lámpa kigyulladjon. A szerzők elmagyarázták a nézőknek, hogy a tartályban a metánbaktériumoknak először megfelelő mennyiségre kell szaporodniuk, ilyenkor a hideg éjszakák miatt lelassult a növekedésük. Több mint egy hét telt el, mire annyi gáz keletkezett, hogy meggyulladhatott.

Sajnos kék lángja olyan kicsi volt, hogy más lámpások erős fényénél nem lehetett lefényképezni. Majd fokozatosan nőtt, és így végül igazolta a teljes művészi gázinstalláció létezését. Az installáció igazi hatása nem a láng fényessége, hanem a sajtó felhajtása. A szerző számolt azzal, hogy minél több embert bevonnak az ésszerű hulladékkezelés problémájába. A művész szerint egy szerény fény a lámpásban olyasmi, mint egy örök láng, amely emlékezteti a járókelőket a természet védelmére, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és az energiatermelésben való kreatívkodásra. A szerző nem kíván anyagi hasznot húzni munkájából.

Nagyüzemi biogáz

Mazzotta installációja nagyon érdekes, de ez csak egy visszhangja a sokkal komolyabb terveknek. Az ötlet, hogy a kutyahulladékot energiává alakítsák, több mint négy éve született San Franciscóban. A Sunset Scavenger, az akkori Norcal nevű hulladékártalmatlanító cég készpénzt akart fizetni.

Szakértőik becslése szerint a San Francisco-i öböl környékén a kutyapiszok az összes háztartási hulladék mintegy 4%-át teszik ki, mennyiségben vetekedve a pelenkákkal. Ez pedig több ezer tonna szerves anyagot jelent. Matematikailag ez a biogáz nagy potenciálja. Kísérleti jelleggel a Norcal elkezdte gyűjteni a kutyaürüléket biológiailag lebomló kakizsákokból és kukákból álló konténerek segítségével, hogy összegyűjtse a megtelt "zsákokat" a sétáltató kutyák által leginkább látogatott területeken. A termést ezután az egyik meglévő biometán üzembe exportálták.

2008-ban azonban a projektet lezárták. Pusztán anyagi okok miatt hiúsult meg a kutyaürülék begyűjtése a parkokban. Egy tonna hulladékot lerakóra vinni olcsóbb, mint elindítani egy bioenergetikai projektet, és senkit sem érdekel, mennyi üzemanyagot kapsz belőle.

A Sunset Scavenger szóvivője, Robert Reid megjegyezte, hogy ezek a biológiailag lebomló zacskók, az egyedüliek, amelyeket a metánfermentorba dobtak, a mérleg fülévé váltak. A legtöbb kutyatulajdonos, aki házi kedvence után takarít, hozzászokott a műanyag zacskók használatához, amelyek azonnal leállítják a metánképződés teljes folyamatát.

Ha azt szeretné, hogy a kutyatulajdonosok mindig rendelkezzenek értékes alommal a további metánná történő feldolgozáshoz, mindenhol biológiailag lebomló zacskókkal ellátott konténereket kell elhelyezni. És továbbra is megválaszolatlan a kérdés, hogyan lehet ellenőrizni, hogy a műanyag zacskókat bedobják-e a kosarakba?

A kutyaenergia helyett a Sunset Scavenger más cégekkel együttműködve "étteremből" kezdett energiát termelni, vagyis elkezdték gyűjteni az élelmiszer-hulladékot, és ugyanazokba az erjesztőtartályokba szállították.

A gazdák jobban dolgoznak

A tehenek könnyebbek. Az állományok ipari mennyiségű műtrágyát termelnek. Ezért kifizetődő óriási biogáz-létesítményeket építeni farmokon vagy mezőgazdasági közösségekben. Ezek a biogázüzemek nem csak energiát termelnek a gazdaság számára, de néha még a hálózatnak is eladják. Néhány éve beindították Kaliforniában az 5 tehén trágyáját elektromos árammá feldolgozó üzemet. Ez a CowPower nevű projekt állítólag otthonok ezreinek szükségleteit szolgálta ki. A BioEnergy Solutions pedig pénzt keres ezen.

High-tech műtrágya

Nemrég a Hewlett-Packard alkalmazottai bejelentették a trágyával működő adatközpontok ötletét. A phoenixi ASME nemzetközi konferencián a HP Lab tudósai kifejtették, hogy 10 000 tehén képes kielégíteni egy 1 MW-os adatközpont energiaszükségletét.

Ebben a folyamatban az adatközpont által termelt hő felhasználható az állati hulladék anaerob emésztésének hatékonyságának javítására. Ennek eredményeként metán képződik, amelyet az adatközpontokban energiatermelésre lehet használni. Ez a szimbiózis segít megoldani a tejtermelő gazdaságok hulladékproblémáját és az energiaigényt egy modern adatközpontban.

Átlagosan egy tejelő tehén körülbelül 55 kg (120 font) trágyát termel naponta, és körülbelül 20 tonna évente? ami nagyjából négy kifejlett elefánt súlyának felel meg. Az a trágya, amelyet egy tehén naponta termel, 3 kWh elektromos áramot "termel", ami 3 amerikai tévé egy napra való ellátására elegendő.

A HP azt javasolja, hogy a gazdálkodók bérelhetnének területet high-tech szervezeteknek, biztosítva számukra "barna energiát". Ebben az esetben a cégek metánüzemekbe fektetett beruházásai kevesebb, mint két éven belül megtérülnek, majd évente körülbelül 2 000 000 dollárt keresnek abból, hogy metánenergiát adnak el adatközponti ügyfeleknek. A gazdálkodók stabil bevételhez jutnak az informatikai cégektől, kényelmes energiaforrást és környezetvédő imázst kapnak. Mindannyiunknak kevesebb metán lenne a légkörében, így kevésbé lesz kitéve a globális felmelegedésnek. A metán üvegházhatást okozó potenciálja 72-szer nagyobb, mint a CO-é₂. Az improduktív trágyakibocsátás során továbbra is fokozatosan metán képződik és kerül a légkörbe, és szennyezheti a talajvizet is. És amikor metánt égetnek el, a szén-dioxid kevésbé veszélyes, mint amilyen.

Mert lehet energetikailag és gazdaságosan hasznosítani azt, ami a szántóföldeken, pázsiton omlik, és ez különösen akkor látszik meg, amikor a téli hó elolvadt. De megéri? De a kutya el van temetve.