Katonai felszerelés

Csehország modernizálja a páncélozott járműveket és a tüzérséget

2003-ban a csehek elfogadtak egy mélyen modernizált T-72M1 - T-72M4 CZ tankot. Utódjuk 2025 után jelenik meg a felállásban.

A Varsói Szerződés idején Csehszlovákia fontos fegyvergyártó és -exportőr, a Československá lidová armáda pedig a Varsói Szerződés jelentős ereje volt. A két független államra osztás után Pozsony és Prága nagyrészt elherdálta ezt a potenciált, egyrészt csökkentette a csapatok számát, az állami felszerelést és a védelmi költségvetést, másrészt nem adott le nagy megrendeléseket saját védelmi iparában.

Az Armada České republiky fő fegyverzete a legtöbb kategóriában a mai napig a Varsói Szerződés időszakából származó, esetenként modernizált felszerelés. Néhány évvel ezelőtt azonban a korábbinál jóval nagyobb mértékben igyekeztek új generációs fegyverekkel helyettesíteni. Erről tanúskodnak az új MBT-k, gyalogsági harcjárművek és önjáró tüzérségi állványok beszerzésének szinte párhuzamos programjai.

alaptartályok

A Cseh Köztársaság a T-54/55 és T-72 harckocsik nagy flottáját örökölte (543 T-72 és 414 T-54/T-55 különféle módosításokkal) a két újonnan létrehozott fegyver- és felszerelésmegosztás részeként. Csehszlovákia összeomlása után a legtöbbet helyben gyártották szovjet engedély alapján. A legtöbbet - először a T-54/55-öt, majd a T-72-t - a világ minden tájáról adták el a címzetteknek, vagy kohászati ​​kemencékbe kerültek. Hamarosan úgy döntöttek, hogy csak a legújabb T-72M1 járműveket hagyják üzemben és korszerűsítik őket. Egy ilyen projekt még a Cseh-Szlovák Szövetségi Köztársaság idejében indult, a vyškovi Vojenský technický ústav pozemního vojska (Szárazföldi Erők Tudományos Kutatóintézete) által kidolgozott követelmények alapján, amelyek a tűzerő növelésének prioritását jelezték. majd a páncélzat és végül a tapadási tulajdonságok növelésének szükségessége. 1993-ra finomodtak a feltételezések, és a program a Moderna kódnevet kapta. Ennek keretében akkoriban a kutatás-fejlesztési munkát cseh és szlovák vállalkozások közösen végezték: a ZTS Martin, a VOP 025 Novy Jicin és a VOP 027 Trencin. Ebben a programban azonban szakadás történt, és a T-72M2 Moderna harckocsi végül Szlovákiában épült, és prototípus maradt. A Cseh Köztársaságban a T-72M2-n végzett munka önállóan folytatódott, és 1994-ben bemutatott két stúdiójárművet, az egyik Dyna-72 dinamikus védelemmel (T-72M1D), a másik Sagem SAVAN-15T tűzvezető rendszerrel (SFIM VS580 panoráma parancsnoki eszközzel). Ugyanebben az évben 353 harckocsi modernizálásáról döntöttek, i.e. minden elérhető T-72M1, és a projekt a "Wind" kódnevet kapta. Több éves megvalósítás és több koncepció és két prototípus (P1 - T-72M3 W-46TC motorral, Škoda által modernizált, két turbófeltöltővel és P2 - T-72M4 Perkins Condor CV 12 TCA motorral) megépítése után 1997-ben. A VOP 025-ben elkészült a T-72M4 TsZ végleges konfigurációja, amely magában foglalta egy új tűzvezető rendszer, további páncélzat telepítését és egy erőmű használatát új motorral és sebességváltóval. De aztán elkezdődtek a problémák – a korszerűsítésre tervezett tartályoknak csak egy részét kellett teljes színvonalra hozni, a többit pedig csak azért, hogy elhasználódjanak. Természetesen ennek oka a megfelelő forrás hiánya volt. A Nemzetbiztonsági és Honvédelmi Tanács döntése alapján már 2000 decemberében 140-re csökkentették a korszerűsített járművek számát, a szállításokat 2002-ben kellett megkezdeni. Nem hivatalosan a program költségét akkor 500 millió amerikai dollárra becsülték, összesen kb. Ennek az összegnek a 30%-át cseh cégek megrendeléseire kellett fordítani! Végső soron a politikusok későbbi döntései 2002-ben A korszerűsítés alatt álló harckocsik számát 35 harckocsira (akkor 33-ra) csökkentették, miközben a tervek szerint e célokra elsősorban a leszerelt T-72-esek eladásán keresztül kapnak forrást. Végül 2003-2006-ban a VOP 025 mindössze 30 T-72M4 CZ járművet adott át az AČR-nek, ebből hármat a kiterjedt T-72M4 CZ-V kommunikációval rendelkező parancsnoki változatban. Egy tartály korszerűsítésének költsége jelentős volt, és végül kb. 4,5 millió euró (2005-ös árakon), de a korszerűsítés igen nagyszabású volt. A tartályok erőművet kaptak az izraeli Nimda cégtől, egy Perkins Condor CV12-1000 TCA motorral, 736 kW / 1000 LE teljesítménnyel. és automata hidromechanikus sebességváltó Allison XTG-411-6. Igaz, ez (megerősített felfüggesztéssel kombinálva) nagyon jó menetteljesítményt nyújtott (max. 61 km/h, hátramenet 14,5 km/h, gyorsulás 0-32 km/h 8,5 másodperc alatt, fajlagos teljesítmény 20,8 km/t) és drámaian javult az üzemi feltételek a terepen (eszközcsere egy órán belül), de ez egy a tartálytest hátsó részének nagyszabású és költséges rekonstrukciója. A páncélzatot cseh gyártmányú Dyna-72 dinamikus védelmi modulokkal erősítették meg. A belső védelem is javult: a PCO SA SSC-1 Obra lézeres figyelmeztető rendszere, a tömegpusztító fegyverek elleni REDA védelmi rendszer, a Deugra tűzvédelmi rendszer és többféle további aknavonóháló. A tűzerő megnövekedett az olasz Gallileo Avionica (ma Leonardo) cég TURMS-T tűzvezérlő rendszerének köszönhetően, amely vadász-gyilkos üzemmódban működik. Bemutatásra került a szlovák KONŠTRUKTA-Defense as125 / EPpSV-97 cég új APFSDS-T páncéltörő lőszere is, amely 540 mm-es RHA-t képes áthatolni 2000 m távolságból (1,6-szoros növekedés a BM-15-höz képest). . . Annak ellenére, hogy megtagadták a fegyver cseréjét, a stabilizáló rendszert és a toronyhajtások csak részleges modernizálását, az első lövedékkel való célba találás esélye 65÷75%-ra nőtt. Nagyon sok kiegészítő felszerelést is használtak: tolatókamera, diagnosztikai rendszer, földi navigációs rendszer, új kommunikációs berendezések stb.

2006–2007-ben három VT-72B karbantartó jármű került a VOP 4-ben a VT-025M72 TsZ szabványra, egységesítve a korszerűsítés alatt álló tartályokkal.

Hozzászólás