Jerzy Pertek - a haditengerészet történetének dicsérője

Jerzy Pertek - a haditengerészet történetének dicsérője

Az író egy legenda, a kiadók hibájából feledésbe merült. Az egész 1946-ban kezdődött, amikor a Wydawnictwo Zachodni (Nyugati Könyvkiadó) erőfeszítései révén szerény kötetnyi könyv került a könyvesboltok polcaira, amely később a szerző legnépszerűbb kiadványának bizonyult. Nem tudott tengerész lenni, mint amiről gyerekként álmodozott, de szenvedélyét, ahogy szokta mondani, írásban valósította meg, és ezt több mint 40 éven keresztül következetesen és eredményesen tette. De Nagy-Lengyelország fővárosának hatóságai, ahol Pertek legtöbb könyvét írták, nem tisztelték meg az írót az egyik utca nevével.

2015 őszén, huszonhat évvel Jerzy Pertek, a legnagyobb és legolvasottabb modern lengyel tengerészeti író és a tengeri ügyek előmozdítója halála után jelent meg a Kis Flotta Nagy Napjai utolsó, tizenkettedik száma (Zysk Publishing Ház

i S-ka z Poznania), egy könyv, amely sorozatot indított el a lengyelekről a második világháború alatt a tengeren (más címek: "A kis flotta barátja", "Idegen zászlók alatt" és "Mala Fleet wielka duszy"), és volt egy óriási hatást gyakorolt ​​a lengyel haditengerészet 1939-1945-ös tevékenységének megismerésére és érdeklődésére, kezdve a lengyel part védelmében való részvétellel, majd a lengyel hajók csatáival nyugaton, a Királyi Haditengerészet szárnyai alatt.

Hazánkban egyetlen tengeri táj író sem örvendett ekkora népszerűségnek és több ezer olvasói tiszteletnek. Minden új könyve, bár hivatását tekintve nem volt történész, hanem a tenger iránti szeretetből lett az, kiadói esemény volt. Azok az idők voltak, amikor a Perthkát a könyvesbolt pultja alól vették, vagy amikor egy antikváriumban a kötet többszöröséért lehetett kapni. Pertek könyveit fiatalok és idősek, hivatásos történészek és „a tenger mellett és a tengerért” élők vásárolták. A Nagy-Lengyelország fővárosából – nem túlzás „tengeri Sienkiewicznek” nevezni – író könyveinek köszönhető, hogy fiatalok százai, ha nem ezrei kezdték meg szolgálatukat vagy munkájukat a tengeren. A tengerészeti írók és újságírók következő nemzedékét nevelte fel, akik számára több mint 50 könyv és brosúra szerzőjeként (a példányszámuk meghaladta a 2,5 milliót, illetve a neki tetsző tengerészeti kiadványok esetében) vitathatatlan tekintély és az is marad. Dolgozott a poznani Western ”és „Morskoe”-nál, szerkesztője volt a sopoti Liga Morskaya kiadónak, a Morskoe kiadónak és a Tudomány és Művészet Barátai Társaságának kiadói osztályának.

Gdanskban és az Ossolinszkij Nemzeti Intézet Kiadójának poznańi delegációjában.

Az 50 és 60 évesek jelenlegi generációja minden hónapban izgatottan várja a "Tovább" magazin új cikkeit és Jerzy úr könyveit. Rengeteg értékes, olykor úttörő kutatást hagyott maga után, amelyeket a szakértők nagyra értékelnek dokumentum-, kognitív és irodalmi értékük miatt. Ő az egyik leghíresebb és legelismertebb ismeretterjesztés a lengyel tengeri ügyekről és a lengyel tengeri ügyekről külföldön.

Amikor a 80-as évek közepén, amikor a Lad hetilap újságírója megkérdezte munkája utódait, nem volt hajlandó neveket megnevezni. Csupán a fiatal rajongók egy csoportjára mutatott rá, akik a negyedévente megjelenő The Illustrated Sea folyóiratot adták ki Gnieznóban. A tenger, mítoszok, legendák és valóság”, valamint a Gdanski Műszaki Egyetem ígéretes szakemberei között, akik a „Tenger” és a „Tengerpart” című kötetekhez írnak. Ebből az alkalomból némi sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az elkövetkező időkben már nem lesz hely a mindenki által ismert tengeri omnibuszok számára, és eljött a szűk tengerészeti szakterületű emberek ideje.

1983 elején a lengyel MV 1918-1945-ös történetének fiatal kutatójaként levélben kerestem meg e terület legnagyobb tekintélyét. Két évig alapítója, szerkesztője és írója voltam a fent említett Maritime Quarterly-nek, amely jó kiképzőhelynek bizonyult a szakmai szerkesztőségekkel és kiadókkal való együttműködés előtt. Nem számítottam rá, hogy a poznańi író haláláig tartó ismeretségünk ilyen szívélyes és gyümölcsöző lesz. Még emlékszem az első találkozásra Jelena úr és Jerzy Pertek házában.