Hogyan működik a mágnes?
atomszerkezet | |
| A mágnes működését általános atomi szerkezete határozza meg. Mindegyik atom negatív elektronokból áll, amelyek pozitív protonok és neutronok körül keringenek (az úgynevezett atommag), amelyek valójában mikroszkopikus mágnesek északi és déli pólussal. |
 | A mágnes elektronjai a protonok körül mozognak, és ezzel egy pálya mágneses teret hoznak létre. A mágneseknek úgynevezett fél elektronhéjuk van; más szóval, nem úgy vannak párosítva, mint más anyagok. Ezek az elektronok ezután felsorakoznak, ami mágneses mezőt hoz létre. |
 | Minden atom kristályokként ismert csoportokká egyesül. A ferromágneses kristályok ezután a mágneses pólusukhoz orientálódnak. Másrészt egy nem ferromágneses anyagban véletlenszerűen vannak elrendezve, hogy semlegesítsék az esetleges mágneses tulajdonságokat. |
 | A kristálykészlet ezután doménekké sorakozik fel, amelyek ezután ugyanabba a mágneses irányba lesznek igazítva. Minél több tartomány mutat ugyanabba az irányba, annál nagyobb lesz a mágneses erő. |
 | Amikor egy ferromágneses anyag érintkezésbe kerül egy mágnessel, az abban az anyagban lévő tartományok igazodnak a mágnes tartományaihoz. A nem ferromágneses anyagok nem illeszkednek a mágneses tartományokhoz, és véletlenszerűek maradnak. |
A ferromágneses anyagok vonzása | |
 | Amikor egy ferromágneses anyagot mágneshez kapcsolunk, az északi pólusról a ferromágneses anyagon keresztül, majd a déli pólusra érkező mágneses tér miatt zárt áramkör jön létre. |
 | A ferromágneses anyag mágneshez való vonzódását és megtartó képességét a mágnes vonzási erejének nevezzük. Minél nagyobb egy mágnes húzóereje, annál több anyagot tud vonzani. |
 | A mágnes vonzásának erősségét számos különböző tényező határozza meg:
|
