Hogyan jönnek létre a fájlok?

	A reszelőkészítés alapelve, hogy a fogakat fémcsíkra vágják, így durva szerszámot készítenek, amely puhább felületről képes lekoptatni az anyagot.
	Míg a fájlokat több száz éve kézzel állítják elő, ma már tömegesen is gyárthatók gépekkel. Bármely folyamat az alábbiakban leírt módszert követi.
Hozzon létre egy üres
	A fájlkészítés első lépése egy olyan fémcsík létrehozása, amely nagyjából megegyezik a kész fájl alakjával és méretével. Ezt "üresnek" hívják.
	Ennek az eredménynek az elérése érdekében az acélt kovácsolhatjuk, megolvaszthatjuk és formába öntjük, hogy megszilárduljon, vagy két nehéz tekercs közé nyomjuk, majd a kívánt formára vágjuk.
Reszelő lágyítás
	Az izzítás olyan folyamat, amelynek során az acélt meglágyítják, hogy könnyebb legyen vele dolgozni.
	Az üres reszelőlapot addig melegítjük, amíg sötétvörös nem lesz, majd hagyjuk szobahőmérsékleten lehűlni.
	Mivel a fém munkadarab hevítése deformálódhat, lehűlés után a kívánt formára csiszolják vagy fűrészelik.
Fogvágás reszelővel
	Ebben a szakaszban egy véső segítségével rendszeres időközönként fogak vágnak a reszelőbe.
	A fogak szöge általában 40-55 fok körül van a reszelő felületéhez képest, attól függően, hogy milyen mintát vágunk a reszelőbe. Ezt a sarkot a fájl "elülső sarkának" nevezik. További információért lásd Mi az a fájlvágás?
	Ha a fogak szöge túl szűk, nagyobb valószínűséggel akadnak be a munkadarab felületébe. Ha a szög túl nagy, nagyobb valószínűséggel törnek el és leválnak a reszelő testéről.
	Egyes reszelők negatív dőlésszöggel is készíthetők, ami azt jelenti, hogy a fogak valójában a munkadarabtól elfelé mutatnak, nem pedig felé. Ebben az esetben a fogak nem vágják le az anyagot, hanem végigkaparják a felületen, lekaparják az esetleges szabálytalan dudorokat (domborulatokat), és a vágott anyagot az apró horpadásokba (mélyedésekbe) nyomják.
	Ezeket a reszelőket általában finom fogakkal vágják, és nagyon sima felületet állítanak elő.
	Rasp vágás A rácsfogak háromszög alakú lyukasztóval készülnek, amely minden fogat külön-külön vág át. A reszelőkkel kapcsolatos további információkért lásd: Mi az a reszelő?
Reszelő keményítés
	A fogak levágása után a reszelőt keményíteni vagy temperálni kell, hogy sérülés nélkül át tudjon vágni más anyagokon.
	A fájl ismét felmelegszik.
	Miután elérte a kívánt hőmérsékletet, nagy sós fürdőbe merítjük, és gyorsan lehűtjük.
	Ez a gyors lehűlés az acél molekulaszerkezetében lévő szemcsék finomabbá válását okozza, ami megkeményíti és nagyobb szakítószilárdságot ad neki.
	Ezt a folyamatot többször megismételjük annak biztosítására, hogy az acél elég kemény legyen a csiszolóanyagként való felhasználáshoz.
Szaglágyítás
	A temperálási folyamat egyik mellékhatása az, hogy az acélt törékennyé teheti, így az leejtéskor nagyobb valószínűséggel nyíró vagy eltörik.
	Mivel a reszelőszár vékonyabb, mint a test többi része, ez potenciális gyenge pont.
	Így a hőkezelés hátralevő része után a szárat újra felmelegítjük, és hagyjuk szobahőmérsékletre hűlni. Ez ismét megpuhítja a szárat, így kevésbé törékeny és ellenállóbb a sérülésekkel szemben.
	Azokat a fájlokat, amelyek átesnek a folyamat ezen a részén, néha "változó hőkezelésnek" nevezik.