Katalizátor szabályozás
Gépek működtetése

Katalizátor szabályozás

Katalizátor szabályozás A fedélzeti diagnosztikai rendszer által folyamatosan végzett katalizátor, szakmai nevén katalizátor kopottsági fokának értékelése a kipufogógázok oxigéntartalmának változásának ellenőrzéséből áll a katalizátor előtt és után.

Erre a célra az oxigénérzékelők (más néven lambda-érzékelők) által küldött jelek használatosak. Az egyik érzékelő előtte van felszerelve Katalizátor szabályozáskatalizátor és második hátsó. A jelek különbsége abból adódik, hogy a kipufogógázban lévő oxigén egy részét a katalizátor megfogja, és ezért a kipufogógáz oxigéntartalma a katalizátor után van. A katalizátor oxigénkapacitását oxigénkapacitásnak nevezzük. A katalizátor kopásával csökken, ami az azt elhagyó kipufogógázokban az oxigén arányának növekedéséhez vezet. A fedélzeti diagnosztikai rendszer értékeli a katalizátor oxigénkapacitását, és ennek alapján határozza meg annak hatékonyságát.

A katalizátor előtt elhelyezett oxigénérzékelő elsősorban a keverék összetételének szabályozására szolgál. Ha ez az úgynevezett sztöchiometrikus keverék, amelyben egy adag tüzelőanyag elégetéséhez egy adott pillanatban ténylegesen szükséges levegőmennyiség megegyezik az elméletileg számított mennyiséggel, akkor az úgynevezett bináris szonda. Azt jelzi a vezérlőrendszernek, hogy a keverék dús vagy sovány (üzemanyaghoz), de nem mennyit. Ez utóbbi feladatot egy úgynevezett szélessávú lambdaszonda végezheti el. Kimeneti paramétere, amely a kipufogógázok oxigéntartalmát jellemzi, már nem egy lépcsőzetesen változó feszültség (mint egy kétállású szondánál), hanem egy szinte lineárisan növekvő áramerősség. Ez lehetővé teszi a kipufogógázok összetételének mérését a többletlevegő-arány széles tartományában, amelyet lambda-aránynak is neveznek, innen ered a szélessávú szonda kifejezés.

A katalizátor mögé szerelt lambdaszonda más funkciót is ellát. A katalizátor előtt elhelyezett oxigénérzékelő elöregedése következtében a jele alapján szabályozott keverék (elektromosan helyesen) soványabbá válik. Ez a szonda jellemzőinek megváltoztatásának az eredménye. A második oxigénérzékelő feladata az elégetett keverék átlagos összetételének szabályozása. Ha jelzései alapján a motorvezérlő azt észleli, hogy a keverék túl sovány, akkor ennek megfelelően növeli a befecskendezési időt, hogy a szabályozási program követelményeinek megfelelő összetételét kapja.

Hozzászólás