Microsoft matematika? nagyszerű eszköz a diákok számára (3)
Technológia

Microsoft matematika? nagyszerű eszköz a diákok számára (3)

Továbbra is tanuljuk a kiváló (emlékeztessem: a 4-es verziótól ingyenes) Microsoft Mathematics program használatát. Megbeszéltük, hogy röviden egyszerűen MM-nek hívjuk. Az MM nagyon érdekes tulajdonsága a főzési képesség? animáció is? felületi gráfok vagy más szavakkal? két változó függvényeinek grafikonjai. Először megtanuljuk, hogyan kell ezt megtenni a szabályos derékszögű koordinátákkal, és kezdjük azzal, hogy rajzolunk egy képet, amely csupán négy helyének helyét ábrázolja? mondjuk pont. A következőképpen járunk el: Kattintson a Graphing fülre. Bővítjük az „Adatkészletek” opciót. Válassza ki a 3D elemet a Méretek listából. A Koordináták listából válassza ki a Descartes-t. Kattintson az Adatkészlet beszúrása gombra. Az "Adatkészlet beillesztése" párbeszédablakban beillesztjük négy pontunk megfelelő három derékszögű koordinátáját. Kattintson a Grafikon elemre. Vegye figyelembe, hogy a szám? szúrjon be egyszerűen két betűt a billentyűzeten: pi.

Ügyeljen a fenti ablakban lévő jelölésekre. Kapcsos zárójel? amint látod ? Az MM-ek egy halmaz (jelen esetben három pont halmaza a háromdimenziós térben) kijelölésére és egy pont kijelölésére a koordinátáinak megadásával használhatók. Mivel az MM egy amerikai program, az egész számokat is nem vessző választja el a tört számoktól, mint nálunk Lengyelországban, hanem pont.

A programmal dolgozva próbáljuk meg elkapni a kapott grafikont az egérrel (kattintsunk rá és tartsuk lenyomva a bal egérgombot) és mozgassuk a „Rágcsálónkat”; látni fogjuk, hogy a gráf forgatható. Amikor a kiválasztott szögbe állítjuk, a "Grafikon mentése képként" opcióval png képként menthetjük el.

Vegye figyelembe azt is, hogy a mellékelt képen látható eszköztár diagram formázási parancsokat tartalmaz. Különösen elrejtheti a koordinátatengelyeket és azt a keretet, amelyben a teljes grafikon el van helyezve. Ideje megtervezni a területet. Íme a recept:

  • Kattintson a Grafikon fülre.
  • Bontsa ki az Egyenletek és függvények elemet.
  • Válassza ki a 3D elemet a Méretek listából.
  • Kattintson az első megjelenő panelre.
  • A megjelenő beviteli ablakban adja meg a megfelelő funkciót (ez megtehető a billentyűzettel vagy a bal oldalon lévő egér és távirányító segítségével)
  • Kattintson a Grafikon elemre.

Az implicit függvény természetesen a felső ablakban látható.

Természetesen most már szabadon forgathatjuk az egérrel a grafikont, elrejthetjük a kereteket és a koordinátarendszert stb. És mi lesz akkor, ha az egyenlet jobb oldalán nem -1, hanem valamilyen paraméter lesz? Például? Próbáljuk meg (most csak a munkaablak egy részét jelenítjük meg, hogy világosabb legyen):

Figyelje meg, hogy a Chart Controls panel most (automatikusan) megjelenik egy Animáció opcióval. Alább van egy paraméterünk (jelen esetben a, ami nem meglepő, mert mi magunk is így hívtuk?), amit egy csúszkával változtathatunk és megfigyelhetjük az eredményt. A ?Tape? a csúszka mellett elindítja az animációt, mint egy filmet.

Nincs ok arra, hogy ne nézzünk két vagy több felület összeolvadását. Ehhez a Graphing ablakban egyszerűen adjon hozzá egy másik függvényszerkesztő ablakot, írja be a megfelelő egyenletet, és kattintson a Graph parancsra. Példánkban egy egyenletet adtunk hozzá a paraméterrel

valami ilyesmit kap (miután elvégezte a megfelelő elforgatást és megváltoztatta a kijelzőt az eszközszalag Color Surface / Wireframe gombjával):

Mint látható, az animációs vezérlők is elérhetők. Természetesen a diagram egérrel történő elforgatásának funkciója folyamatosan működik. Az MM könnyedén megbirkózik minden mással, mint derékszögű? Egzotikus? koordinátarendszerek. Vannak gömb- és hengeres koordinátarendszereink is. Emlékezzünk vissza, hogy egy gömbkoordinátában lévő felületet egy ilyen típusú egyenlet ír le

azaz az úgynevezett r vezető sugarat ebben az esetben két szög függvényében fejezzük ki; ha hengeres koordinátákat akarunk használni, akkor egy egyenletet kell használnunk, amely a derékszögű változót az ri változókhoz kapcsolja:

Például nézzük meg a z = Oké? és akkor ne térjünk vissza a függvény- és felületgráfok témájához? Mondjuk azt is, hogy a kétdimenziós esetben nem csak a Descartes-rendszer áll rendelkezésünkre, hanem a poláris is, amely különösen alkalmas mindenféle lapos spirál ábrázolására.

Hozzászólás