A közlekedési rendőrök alapvető rendelkezései, jogai és kötelezettségei
Korábban a Vodi.su autóportálunk oldalain részletesen ismertettük a Belügyminisztérium 185-ös rendeletét, amely a közlekedési rendõrség tevékenységét szabályozza. 2009-ben született egy hasonló rendelet, amely a közlekedésrendészet tevékenységével foglalkozik. Ez a 186-os rendelési szám.
A közúti problémák elkerülése érdekében javasoljuk, hogy ismerkedjen meg e szabályozási aktus teljes verziójával, bár az inkább a közlekedésrendészeti egységek belső felépítéséről és szolgáltatásairól szól. Röviden áttekintjük a 186. számú rendelet általános rendelkezéseit és főbb pontjait.
Főbb rendelkezések
Tehát a dokumentum elolvasása után arra a következtetésre jutunk, hogy a közlekedési rendőrség fő feladata olyan feltételek megteremtése, amelyek mellett minden úthasználó garantált a biztonságos és balesetmentes mozgás az általános utakon.
A DPS fő funkciói:
- a közlekedési szabályok betartásának ellenőrzése;
- szükség esetén forgalomirányítás;
- közlekedési szabálysértési esetek nyilvántartása és előállítása;
- intézkedések megtétele az utakon bekövetkező balesetek megelőzésére;
- a lakosság tájékoztatása a veszélyhelyzetekről;
- jogérvényesítés a felelősségi körökben;
- az úttest működésének ellenőrzése, a javítás biztosítása.
Milyen jogai vannak a rendőröknek?
A rájuk bízott területeken szolgálatot teljesítő ügyelet az alábbi jogokkal rendelkezik:
- megkövetelni a polgároktól és az úthasználóktól, hogy ne sértsék meg a közrendet és a közlekedési szabályokat;
- állítsa bíróság elé az elkövetőket – mind büntetőjogi, mind közigazgatásilag;
- parancsot ad az ehhez a szakaszhoz kötött egységeknek;
- felmenti az alkalmazottakat a járőrözés alól, ha súlyos okok miatt nem tudják ellátni feladataikat;
- vészhelyzet esetén erőt, sőt tűztámogatást kérni.
Minden közlekedési rendőr csak az eligazítás elvégzése után teljesíthet szolgálatot. Az eligazítás során a harcoló század parancsnoka beszámol a kialakult helyzetről és a kapott parancsokról.
A közlekedési rendőrjárőr feladatai
A közúti járőrszolgálatnak a hétköznapi polgárok érdekében kell fellépnie, és óvnia kell biztonságát és egészségét. Íme a fő kötelezettségek:
- irányítani a helyzetet a területen;
- a közrend helyreállítását célzó sürgős intézkedések végrehajtása;
- az elkövetők felelősségre vonása és őrizetbe vétele rendelkezésre álló járművek és fegyverek használatával (vészhelyzetekben);
- baleset vagy harmadik felek jogellenes tevékenysége következtében megsérült személyeknek nyújtott segítség;
- bűncselekmény vagy baleset helyszínének őrzése;
- felelősségi körét elhagyva más felszerelések segítésére.
Mi tilos a közlekedési rendőröknek?
A 186. számú rendelet értelmében tiltott tevékenységek teljes listája található.
Először is, a járőröknek nincs joguk a munkahelyükön aludni, rádiótelefonon vagy mobiltelefonon beszélni, ha nem hatósági ügyekről van szó. A polgárokkal és az úthasználókkal sem érintkezhetnek, kivéve, ha ezt a rendelet előírja. Vagyis a járőr nem beszélhet a sofőrrel sem az időjárásról, sem a tegnapi focimeccsről.
A járművezetőknek figyelniük kell arra, hogy a közlekedési rendőröknek nincs joguk anyagi javakat és iratokat elvenni senkitől, kivéve, ha az operatív műveletek során szükséges. Tilos illetéktelen fényjelzést használniuk. Nincs is joguk sürgős szükség nélkül elhagyni a járőrszállítót. A fogvatartottakat nem szabad felügyelet nélkül hagyni. Ez a rendelet megtiltja a személygépkocsi személyes célra, külföldi áru szállítására való használatát.
A jármű üldözése és kényszerleállítása
A jármű üldözése a következő esetekben indítható:
- a sofőr figyelmen kívül hagyja a megállási kérést;
- illegális cselekmények vizuális jelei vannak;
- információk elérhetősége a járművezető által elkövetett bűncselekményről vagy szabálysértésről;
- utasításokat kapott más rendektől vagy felettesektől.
Az üldözés megkezdéséről a járőr köteles értesíteni a szolgálatot teljesítő tisztet, valamint be kell kapcsolni a hang- és fényjelzéseket. Ezeket a jeleket ki is lehet kapcsolni, hogy szimulálják az üldözés felfüggesztését. A törvény a lőfegyverhasználat lehetőségéről is szól, feltéve, hogy ez nem jelent veszélyt a DD többi résztvevőjére.
Leállási kényszer esetén a járőrkocsik sorompóját úgy alakíthatják ki, hogy az elkerülő ne tudjon kerülőutakat használni. Egyes helyzetekben, egyes területeken az őrizetbe vétel során más járművek mozgása teljesen korlátozva lehet.
A közlekedési rendőrök zaklatása és megállás kényszerítése során nem jogosultak:
- személygépkocsik;
- személyszállítás utasokkal;
- automatikus diplomáciai képviseletek és konzulátusok;
- speciális szállítás;
- veszélyes árut szállító teherautók stb.
Felhívjuk figyelmét, hogy a közlekedési rendőrök jogosultak átvizsgálni a személyes járműveket, de kötelesek tájékoztatni a járművezetőket a megállás okáról. Mint látható, ez a rendelet a törvény és a rend betartására és védelmére vonatkozó információkat tartalmaz. A rendes járművezetőknek csak a következő pontokat kell megérteniük ebből a sorrendből:
- DPS - a rendőrség szerkezeti egysége;
- nem csak az utakon felelős a közrendért;
- csak a postáknál állíthatnak meg, vagy ha van egy hatósági autó, amiben világít.
A 186-os parancs segít a vészhelyzetek időben történő reagálásában. Nem jogosítja fel az alkalmazottakat arra, hogy túllépjék hatáskörüket. Minden ilyen tényről - anyagi értékek átadásáról vagy ok nélküli leállásról - panaszt tehet az igazságügyi hatóságokhoz, az eset kamerás rögzítésével.
Betöltés…
