Sérült szelepemelők – miért olyan fontos a hatékonyságuk?
Tartalom
Sérült tolóelemek - hibás működés jelei
A szelepemelők a motor egyik olyan alkatrészei, amelyek kulcsszerepet játszanak a levegő-üzemanyag keverék elégetésében. Működtetik a szelepeket, lehetővé téve az üzemanyag és a levegő bejutását a hengerbe, majd a folyamatból visszamaradt kipufogógázok kiürítését.
A szelepemelők munkaciklusának meg kell egyeznie a dugattyú munkaciklusával. Éppen ezért forgó vezérműtengely-bütykök hajtják őket. Ez a rendszer gyárilag teljesen szinkronizált, de a motor működése közben megzavarhatja. A probléma az, hogy az úgynevezett szelephézag, vagyis a megfelelő távolság a vezérműtengely bütyök és a szelepemelő felülete között. A rést fenn kell tartani a fém fizikai tulajdonságai miatt, amely magas hőmérsékleten kitágul, növelve a térfogatát.
A nem megfelelő szelephézag két következménnyel járhat:
- Ha túl alacsony, akkor a szelepek nem zárnak be, ami azt jelenti, hogy a motor elveszíti a kompressziót (az egység egyenetlen működése, teljesítményhiány stb.). A szelepek felgyorsult kopása is előfordul, amelyek a működési ciklus során elveszítik a kapcsolatot a szelepülékekkel.
- Ha túl nagy, az a szelepsík gyorsuló kopásához vezethet, míg a gázelosztó rendszer egyéb alkatrészeinek (bütyök, karok, tengely) kopása felgyorsul. Ha a szelephézag túl nagy, a motor működését fémes kopogás kíséri (az egység hőmérsékletének emelkedésével, a fémrészek térfogatának növekedésével eltűnik).
Sérült tológépek - a gondatlanság következményei
A modern autómotorok túlnyomó többsége hidraulikus szelepemelőket használ, amelyek automatikusan beállítják a szelephézagokat. Elméletileg a jármű vezetője így megszabadul a szelephézag szabályozásának és kézi beállításának szükségességétől. A hidraulikus szelepemelők azonban megfelelő paraméterekkel rendelkező motorolajat igényelnek a hatékony működéshez. Ha túl vastag vagy piszkos lesz, a szelepemelő furatai eltömődhetnek, ami miatt a szelep nem záródik. Az így működő motor jellegzetes zajt ad, és a szelepülések idővel kiéghetnek.
A mechanikus szelepemelővel felszerelt járműveknél a motor gyártója által javasolt időszakonként be kell állítani a hézagot. A beállítás mechanikusan egyszerű, de ajánlatos műhelyben elvégezni. A rés mérésére úgynevezett hézagmérőt használnak, a megfelelő résméretet a csavarok beállításával és alátétekkel érik el.
A mechanikus tológépeknél a résbeállítási intervallumok jellemzően tíz-százezer kilométeresek. A gyári ajánlásokat azonban felül kell vizsgálni, ha úgy döntenek, hogy gázrendszert telepítenek egy autóba. Ezután gyakrabban kell ellenőrizni és beállítani a játékot. Az LPG motorok magasabb hőmérsékletnek vannak kitéve. Ráadásul maga a gázégetés folyamata hosszabb, mint a benzinégetésnél. Ez nagyobb és hosszabb hőterhelést jelent a szelepeken és a szelepülékeken. A gázrendszerrel felszerelt autók résbeállítási intervallumai körülbelül 30-40 ezer km. km.
A rendszeres hézagbeállítás hiánya minden mechanikus szelepemelővel rendelkező motorban előbb-utóbb a motortér alkatrészeinek jelentős kopásához vezet. Azonban még a rendszeresen hangolt motoroknál is előfordulhat, hogy idővel cserélni kell a szelepemelőket.
Szelepemelők cseréje – mikor szükséges?
A csere folyamata a motor kialakításától függ, és a szelepemelők típusai is különböznek. Általában a szelepfedél eltávolítása után el kell távolítani a vezérműtengelyt, hogy a tolórudak eltávolíthatók és újakra cserélhetők. Egyes motorokban a csere után be kell állítani az új tolókarokat, másokban olajjal kell feltölteni, másokban az ilyen intézkedések nem praktikusak.
Fontos, hogy a javítás során minden tömítést újakra cseréljünk, és ellenőrizzük a többi vezérműelem állapotát. Ha a motort egy ideig nem megfelelő szelephézaggal üzemeltették, előfordulhat, hogy a vezérműtengely szárnyai elkoptak. Érdemes megnézni magának a tengelynek az állapotát is.
