Higanyvegyületek reakciói
A fémhigany és vegyületei rendkívül mérgezőek az élő szervezetekre. Ez különösen igaz a vízben jól oldódó vegyületekre. Nagy körültekintéssel kell eljárni ennek az egyedülálló elemnek a kombinációival (a higany az egyetlen fém, amely szobahőmérsékleten folyékony). A vegyész alapvető előírásainak betartása? lehetővé teszi számos kísérlet biztonságos elvégzését higanyvegyületekkel.
Az első kísérletben alumínium-amalgámot kapunk (ennek a fémnek folyékony higanyban készült oldata). Higany (II) oldat Hg-nitrát (V) Hg (NO3)2 és egy darab alumíniumhuzalt (1. kép). Egy alumínium rudat (a lerakódásoktól gondosan megtisztítva) helyezünk egy kémcsőbe oldható higanysó oldatával (2. kép). Egy idő után megfigyelhetjük a gázbuborékok felszabadulását a vezeték felületéről (3. és 4. kép). Miután eltávolítottuk a rudat az oldatból, kiderül, hogy az agyagot pelyhes bevonat borítja, emellett fémes higanygolyókat is látunk (5. és 6. kép).
Kémia – a higany kombinálásának tapasztalata
Normál körülmények között az alumínium felületét szorosan illeszkedő alumínium-oxid réteggel vonják be.2O3hatékonyan elszigeteli a fémet az agresszív környezeti hatásoktól. A rúd megtisztítása és higanysó-oldatba való merítése után a Hg-ionok kiszorulnak2+ aktívabb alumínium
A rúd felületén lerakódott higany amalgámot képez az alumíniummal, ami megnehezíti az oxid megtapadását. Az alumínium nagyon aktív fém (vízzel reagálva hidrogént szabadít fel – gázbuborékok figyelhetők meg), szerkezeti anyagként való felhasználása a sűrű oxidbevonatnak köszönhetően lehetséges.
A második kísérletben ammónium-NH ionokat fogunk kimutatni.4+ Nessler-reagenst használva (1856-ban Julius Nessler német kémikus használta először elemzésre).
Kísérlet a komló és a higanyvegyületek reakciójáról
A teszt a higany(II)-jodid HgI kicsapásával kezdődik.2, kálium-jodid KI és higany(II)-nitrát (V) Hg (NO) oldatának összekeverése után3)2 (7. fotó):
Narancsvörös HgI csapadék2 (8. fotó), majd feleslegben lévő kálium-jodid-oldattal kezelve egy K képletű oldható komplex vegyületet kapunk.2HgI4 ? Kálium-tetraioderkurát (II) (9. fotó), amely Nessler-reagens:
A kapott vegyülettel ammóniumionokat tudunk kimutatni. A nátrium-hidroxid NaOH és ammónium-klorid NH oldatára továbbra is szükség lesz.4Cl (10. fotó). Miután a Nessler-reagenshez kis mennyiségű ammóniumsó-oldatot adtunk és a közeget erős bázissal lúgosítottuk, megfigyeljük a kémcső tartalmának sárgás-narancssárga színének kialakulását. Az aktuális reakció a következőképpen írható fel:
A kapott higanyvegyület összetett szerkezetű:
A rendkívül érzékeny Nessler-teszt a vízben (pl. csapvízben) lévő ammóniumsók vagy ammónia nyomok kimutatására szolgál.
