Szolgáltatások, monitoring és adatcsere

Tavaly a kutatók felfedezték, hogy az egyik leghíresebb és legerősebb kibertér-felügyeleti eszköz Lengyelországban működik. A Pegasus spyware-ről (1) beszélünk, amelyet az NSO Group izraeli cég fejlesztett ki.

Ezzel a szoftverrel számos telefonmodellbe telepíthető, majd vezérelheti a rajtuk feldolgozott összes információt – lehallgathatja a beszélgetéseket, elolvashatja a titkosított csevegéseket vagy gyűjtheti a helyadatokat. Lehetővé teszi a készülék mikrofonjának és kamerájának vezérlését, így az okostelefon környezetének figyelése sem jelent problémát. Pegazus tájékoztatást nyújt az SMS szöveges üzenetek, e-mailek tartalmáról, a közösségi oldalak aktivitásának ellenőrzéséről és a telefonon támogatott dokumentumok megtekintéséről. Ennek köszönhetően a készülék beállításait is szabadon módosíthatja.

Ahhoz, hogy egy áldozat után kémkedjen, rosszindulatú programot kell telepíteni az áldozat eszközére. Leggyakrabban elég rávenni, hogy kövessen egy speciális linket, amely az okostelefon tulajdonosának tudta nélkül telepíti a telefont.

Az elmúlt években a Citizen Lab olyan teszteket végzett, amelyek kimutatták, hogy ezt a kémprogramot jelenleg a világ negyvenöt országában használják. Több mint ezer IP-cím és domain név kapcsolódik a Pegasus munkájához. Kiderült, hogy a szoftver aktív, többek között Mexikóban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban, valamint Lengyelországban, Svájcban, Magyarországon és afrikai országokban. Bár a hely egy VPN-alkalmazás használata miatt hamis lehet, a jelentés szerint ilyen eszközök egész klaszterének kellett volna működnie hazánkban.

A Citizen Lab csapata becslése szerint a több mint harminc aktív szolgáltató közül öt érdeklődik Európa iránt. Lengyelországban, Svájcban, Lettországban, Magyarországon és Horvátországban tevékenykednek. Lengyelország esetében egy üzemeltető neve „ORZELBYALI” Úgy tűnik, hogy csak helyi szinten működik, 2017 novemberétől az ilyen típusú kémprogramok a szolgáltatások és a bűnüldözés szokásos működésének részét képezhetik. Más szóval, ez egyszerűen egy nyomozási tevékenységekben használt eszköz. Érdemes megjegyezni, hogy korábban is voltak olyan hírek, hogy a jegybank is használ hasonló eszközöket, illetve más lengyel szolgálatok is érdeklődtek a termékek iránt. azonban külföldi szervezetek kémkedésre is használhatják.

Ellentétben a riasztó publikációkkal, amelyek hulláma azután terjedt el, hogy a PiS egyik képviselője, Tomasz Rzymkowski „megszólalt”, hogy a lengyel szolgálatok ilyen rendszert alkalmaznak, és „csak a bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személyek célpontjai az operatív akcióknak, ” nem nagyon alkalmas az úgynevezett sok megfigyelésre. Ez általában egy munkaeszköz, amelyet az egyes konkrét célok nyomon követésére és célzására használnak. Érdemes azonban emlékezni arra, hogy a szoftvert már sokszor használták olyan műveletekre, amelyek ellentétesek a helyi és nemzetközi törvényekkel. A Citizen Lab példákat hoz fel olyan országok kormányaira, mint Bahrein, Szaúd-Arábia, Mexikó és Togo, amelyek a Pegazust használták politikai ellenfelek kémkedésére.

Intelligens város „jóra” és „egyéb célokra”

Ha nagyobb léptékben akarunk kémkedést keresni Lengyelországban, akkor valami másra kell odafigyelnünk, amit általában technológiai haladásként hirdetnek – az intelligens városi technológiákra, a biztonságra, kényelemre és nem csak a pénzmegtakarításra irányuló intézkedésekre. A felügyeleti rendszerek, beleértve a használatot is, észrevétlenül nőnek a legnagyobb lengyel városokban Mesterséges intelligencia.

Łódź utcáit, kereszteződéseit, parkjait, aluljáróit és sok más helyét már több száz kamera figyeli (2). Krakkó még jól is hangzik, de a kényelmes forgalomirányítás, a szabad parkolóhelyek vagy az intelligens utcai lámpák mögött ott van a felügyelet, amely a városi élet egyre több aspektusát figyeli. Kémek felkutatása az efféle döntésekben természetesen ellentmondásos lehet, mivel mindezt "a lakók javát és biztonságát" szolgálják. Legyen azonban tudatában annak, hogy az okosvárosi rendszereket világszerte potenciálisan agresszívnek, sőt veszélyesnek minősítik a magánélet védelmezői, ha valakinek az az ötlete támad, hogy egy „jó” rendszert gonosz célokra használjon. Sokaknak van ilyen ötlete, amiről az MT jelen számának más szövegeiben is írunk.

Még a Virtualna Warszawa is, amelynek nagyon nemes szándéka, hogy segítse a vakok és gyengénlátók városi mozgását, kétségek merülhetnek fel. Lényegében ez egy okos város projekt, amely az IoT szenzorhálózatára épül. Azon látássérült emberek számára, akiknek nehézségeik vannak a közlekedésben, az utcákon való átkelésben és a tömegközlekedési eszközökre való felszállásban, valószínűleg másodlagos jelentőségűnek tűnik az a kérdés, hogy nyomon követik-e őket. Mindazonáltal a városi tisztviselők biztosítékai arra vonatkozóan, hogy a város egészére kiterjedő közlekedési lámpák továbbra is többfunkciósak maradnak, és Varsó azt tervezi, hogy a városi hálózatot más célokra is használja majd, egy kis figyelmeztető jelzést kell világítania.

2. A Smart City Expo plakátja Lodzban

2016 elején az ún. megfigyelési aktus. Mechanizmusokat vezet be a szolgáltatások személyes adataihoz való hozzáférésének szabályozására, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy ezek a szolgáltatások a korábbinál sokkal többet tegyenek. Az interneten keresztül történő adatgyűjtés mennyisége ma már sokkal nagyobb. Egy Lengyelországban működő cég igyekszik kontrollálni a beérkező adatok mennyiségét. Panoptikum Alapítvány. Azonban vegyes sikerrel. Ez év júniusában a Nemzetbiztonsági Ügynökség pert nyert az alapítvány ellen a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságon. Vita alakult ki arról, hogy a titkosszolgálat nyilvánosságra hozta, milyen gyakran él a törvény által ráruházott jogosítványokkal.

A kereskedelmi célú megfigyelés természetesen cégünknél is ismert és alkalmazott. A Panoptykon "Webkövetés és profilozás" című jelentése idén februárban jelent meg. Hogyan válsz vevőből termékké” bemutatja, hogyan használják fel adatainkat már egy olyan piacon, amelynek létezéséről legtöbbször nem is tudunk.

Ott az internetes tartalomszolgáltatók felhasználóik profilját és a számukra megjelenített hirdetési felületeket ún ellátási platformok (). A hirdetési felületek eladóitól származó adatokat fogadják és elemzik az ún keresleti platformok (). Úgy tervezték, hogy meghatározott profillal rendelkező felhasználókat keressenek. A kívánt felhasználói profilok meg vannak határozva médiaügynökségek. Viszont a feladat reklámcserék () – a hirdetés optimális illeszkedése annak a felhasználónak, akinek látnia kell. Ez az adatpiac már működik Lengyelországban, valamint a világ számos más országában.