Magyar gyorskülönítmények a Barbarossában
Magyar könnyű harckocsik oszlopa 1938 M Toldi I az ukrán úton, 1941 nyara
A magyar vezetés a 4-es évek végétől terjeszkedési politikát folytatott, amelynek célja az első világháború után elvesztett területek visszaszolgáltatása volt. Magyarok ezrei tartották magukat annak a nagyon igazságtalan békeszerződésnek az áldozatainak, amely lezárta a háborút, amelyet Magyarország és az Antant kötött a versailles-i Nagy Trianon-palotában 1920. június XNUMX-án.
Egy kedvezőtlen megállapodás eredményeként, különösen világháború kirobbantásáért büntetve, 67,12 százalékot veszítettek. földterület és 58,24 százalék. lakosok. A lakosság száma 20,9 millióról 7,6 millióra csökkent, és 31%-a elveszett. magyar nemzetiségűek - 3,3 millió a 10,7 millióból A hadsereg létszáma 35 ezer főre csökkent. gyalogság és lovasság, harckocsik, nehéztüzérség és harci repülőgépek nélkül. A kötelező sorkatonaságot betiltották. Így a büszke Magyar Királyi Honvédség (Magyar Királyi Honvédség, MKH, köznyelven: Magyar Honvédség, Lengyel Királyi Magyar Honwedzi vagy honvedzi) a „belső rendet” meghatározó erővé vált. Magyarországnak nagy háborús jóvátételt kellett fizetnie. A nemzeti katasztrófa és a katonai hatalom megalázó leépülése kapcsán nemzeti-hazafias körök az erős Nagy-Magyarország, Szent Korona Földjének visszaállításának jelszavát tűzték ki. István. A regionális birodalom státuszának visszaszerzésére törekedtek, és minden lehetőséget kerestek arra, hogy elnyomott honfitársaikkal együtt visszaszerezzék az elveszett földeket.
Horthy Miklós admirális-kormányzó adminisztrációja osztotta ezeket a katonai-birodalmi törekvéseket. A törzstisztek a szomszédokkal vívott helyi háborúk forgatókönyveit fontolgatták. A hódításról szóló álmok gyorsan valóra váltak. A magyarság 1938-as területi terjeszkedésének első áldozata Csehszlovákia volt, amelyet az első bécsi választottbíróság eredményeként a németekkel és lengyelekkel együtt felszámoltak. Aztán 1939 márciusában megtámadták a Csehszlovákia annektálása után éppen létrejött új szlovák államot, "egyébként" elfoglalva az akkor kialakuló apró ukrán államot - Kárpátaljai Ruszt, Kárpátalját. Így az ún. Észak-Magyarország (Magyar Felvidék).
1940 nyarán a nagy politikai nyomás hatására, amelyet három erős hadsereg határokon való összpontosulása is megerősített, a magyarság az átengedés következtében harc nélkül nagy területeket - Észak-Erdélyt - nyerte el Romániától. 1941 áprilisában Bácska (Bácska, Vajdaság része, Észak-Szerbia) területeinek visszavételével csatlakoztak a Jugoszlávia elleni német támadáshoz. Nagy területek több millió emberrel tértek vissza hazájukba - 1941-ben 11,8 millió állampolgár élt Magyarországon. A Nagy-Magyarország visszaszolgáltatásáról szóló álom beteljesülése már közel volt.
1939 szeptemberében a Szovjetunió lett Magyarország új szomszédja. A hatalmas ideológiai különbségek és az ellenséges politikai ellentétek miatt a Szovjetuniót a magyar elit potenciális ellenségként, az egész európai civilizáció és kereszténység ellenségeként fogta fel. Hazánkban a Kuna Béla vezette kommunista, forradalmi Magyar Tanácsköztársaság közeli idejét jól emlékeztek és nagy ellenségeskedéssel emlékeztek vissza. A magyarság számára a Szovjetunió „természetes”, nagy ellenség volt.
Adolf Hitler a Barbarossa-hadművelet előkészületei során nem gondolta, hogy a magyarok Horthy Miklós régens tengernagy vezetésével aktívan részt vesznek a Sztálinnal vívott háborúban. A német munkatársak azt feltételezték, hogy Magyarország szorosan lezárja a Szovjetunió határát az offenzíva megkezdésekor. Szerintük az MX-nek csekély harcértéke volt, a Honved hadosztályok pedig másodvonalbeli egységek jelleggel bírtak, inkább hátul nyújtottak védelmet, mintsem közvetlen akcióra egy modern és közvetlen élvonalbeli csatában. A magyarok katonai „erejét” alacsonyra becsülő németek hivatalosan nem tájékoztatták őket a Szovjetunió elleni támadásról. Magyarország szövetségesük lett, miután 20. november 1940-án csatlakozott a Hármasok Paktumához; hamarosan csatlakoztak ehhez az antiimperialista rendszerhez, amely főleg Nagy-Britanniát – Szlovákiát és Romániát célozta meg.
