Miért fúrnak egyes autósok gyújtógyertyákat?
Tartalom
Minden autós azt akarja, hogy az autója jobban működjön. A sofőrök speciális alkatrészeket vásárolnak, tuningolnak, adalékokat öntenek az üzemanyagba. Mindezek a manipulációk az autó teljesítményének javítását szolgálják. A tuning terén az egyik legújabb és trendi újítás a gyújtógyertyafúrás. Mi ez, és hogy ez a technológia elvileg működik-e, cikkünkben megvizsgáljuk.
Miért gondolják egyes sofőrök, hogy szükséges a gyújtógyertyák fúrása?
Van egy vélemény, hogy a versenycsapatok szerelői így jártak el. Csináltak egy kis lyukat az elektróda tetején. A pilóták szubjektív értékelése és a motor teljesítménye szerint az autó teljesítménye enyhén nőtt. Az üzemanyag pontosabb felrobbantása is történt, ami "hozzáadott" néhány lovat.
A hazai járművezetők ennek az elméletnek egy újabb megerősítését találták a kamra előtti gyertyák technológiájában. De ez inkább nem is a gyertyák típusa, hanem a motor felépítése. Az előkamrás gyertyákban az üzemanyag-keverék kezdeti gyulladása nem a fő henger belsejében történik, hanem egy kis kamrában, amelyben a gyertya található. Kiderül a sugárfúvóka hatása. Az üzemanyag egy kis kamrában felrobban, és egy keskeny nyíláson keresztül túlnyomásos láng áramlik be a főhengerbe. Így a motor teljesítménye nő, a fogyasztás pedig átlagosan 10%-kal csökken.
Ezt a két tézist alapul véve a vezetők tömegesen kezdtek lyukakat készíteni a gyertyaelektródák felső részén. Valaki versenyzőkre hivatkozott, valaki azt mondta, hogy egy ilyen hangolás előkamrát készít egy közönséges gyertyából. De a gyakorlatban mindkettő tévedett. Nos, mi történik valójában a kicserélt gyertyákkal?
Ez az eljárás valóban javítja az égés hatékonyságát?
A probléma megértéséhez meg kell értenie az üzemanyag égési ciklusát egy belső égésű motorban.
Tehát az üzemanyag-keverék robbanása bizonyos nyomás alatt történik minden égéskamrában. Ehhez szükség van egy szikra megjelenésére. Ő az, akit elektromos áram hatására faragnak ki a gyertyából.
Ha oldalról nézzük a gyertyát, világossá válik, hogy két elektróda között szikra képződik, és egy bizonyos szögben elszáll tőle. Egyes autószerelők és -szerelők biztosítékai szerint az elektróda felső részén lévő lyuk mintegy koncentrálja és növeli a szikra erejét. Kiderült, hogy majdnem egy köteg szikra halad át egy kerek lyukon. Mellesleg, az autósok ezzel az érvvel élnek, amikor összehasonlítják a közönséges gyertyákat az előkamrás gyertyákkal.
De mi történik a gyakorlatban? Valójában sokan észreveszik a motor teljesítményének és az autó fojtószelep-reakciójának bizonyos növekedését az úton. Vannak, akik azt mondják, hogy az üzemanyag-fogyasztás csökken. Általában ez a hatás 200-1000 km futás után megszűnik. De mit ad valójában egy ilyen fúrás, és miért térnek vissza a motor jellemzői az idő múlásával a korábbi mutatóikra?
Leggyakrabban ez nem a lovasok titkos technológiájával a gyertyán lévő lyuk készítéséhez kapcsolódik, hanem a tisztításához. Talán egy lyuk az elektródán némileg növeli a motor teljesítményét. Talán a múlt szerelői tették ezt azért, hogy némileg javítsák a versenyautók teljesítményét. De ez a hatás nagyon rövid távú és jelentéktelen. És mint minden beavatkozásnak egy stabil működési mechanizmusba, ennek a technológiának is megvannak a maga hátrányai.
Miért nem alkalmazzák a technológiát a gyártók?
Tehát miért nem hasznos ez a technológia, sőt miért káros? És mi akadályozza meg az autógyárakat abban, hogy folyamatosan használják:
Az autómotor egy összetett mérnöki egység, amelyet bizonyos terhelésekre és teljesítményjellemzőkre terveztek. Nem lehet egyszerűen csak átvenni és teljesen módosítani az egyik csomópontját. Ezért egy kicsit feljebb az előkamrás motorról mint olyanról beszéltünk, nem pedig a belső égésű motortól elkülönítve vett külön gyertyáról.
Az új típusú gyertyák alkalmazása pontos számításokat és méréseket igényelne minden típusú belső égésű motor esetében. A gyertyák egyesítésének elve ebben az esetben nem lenne értelmes.
Az elektróda felső részének szerkezetének megváltoztatása miatt az gyorsan kiéghet, és töredékei a motorba esnek. Ez tele van a motor részleges vagy nagyobb javításával.
Maga a technológia azt feltételezi, hogy a szikra iránya megváltozik, ami elvezet minket a második ponthoz.
Leegyszerűsítve a gyártó számára veszteséges ilyen termékeket előállítani. Először is, potenciálisan veszélyes. Másodszor, a végrehajtásához meg kell változtatni vagy újra kell számítani a motor belső alkatrészeinek terheléseit. Végül a gyakorlatban ez az intézkedés nagyon rövid távú teljesítménynövelési hatást ad. Ez a "játék" nem éri meg a gyertyát.
Ezt a technológiát egyébként a múlt század közepétől az autószerelők éppen a rövid távú hatása miatt használhatták. Vagyis a verseny alatt igazi motorteljesítménynövekedést adott. Nos, a verseny vége után mindenképp alapos MOT-nak vetették volna alá az autó motorját. Ezért senki sem gondolt folyamatosan ennek a módszernek a bevezetésére, különösen a polgári közlekedésben.
