Megavárosok és nyomornegyedek
Az európai és amerikai nagyvárosi területek globális dominanciája szinte teljesen elfeledett múlt. Például az US Census Bureau népességbecslése szerint a 2018 júliusáig tartó tizenkét hónapban csak néhány déli város nőtt az Egyesült Államokban, miközben a népesség csökkent a régi nagyvárosi területeken, New Yorkban, Chicagoban és Los Angelesben.
A Global Cities Institute szerint 2100-ban az afrikai agglomerációk lesznek a legnagyobb városok. Ezek már most is nagyszerű nagyvárosi területek, amelyeket nem annyira nagyszerű építészettel teli és magas életminőséget kínáló, csodálatos terekként ismernek, hanem olyan nyomornegyedek hatalmas óceánjaként, amelyek már régóta lekörözik a régi nyomornegyedek városait, mint pl. Mexikóváros (1).
1. Egy mexikóvárosi nagyváros nyomornegyedeinek hullámai
Nigéria fővárosa, Lagos (2) az egyik leggyorsabb. Valójában senki sem tudja a lakosság pontos méretét. Az ENSZ becslései szerint 2011-ben 11,2 millió ember élt ott, de egy évvel később a The New York Times arról számolt be, hogy kb. legalább 21 millió. A Global Cities Institute szerint a város lakossága eléri a század végét. 88,3 millióígy a világ legnagyobb nagyvárosa.
A Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosa Kinshasa, néhány évtizeddel ezelőtt halászfalvak csoportja volt. Most felülmúlta Párizsés a GCI előrejelzése szerint 2100-ra a második lesz a világon Lagos után, vele 83,5 millió lakos. Más becslések szerint 2025-re az ott élő 60 millió ember 17%-a tizennyolc év alatti lesz, ami várhatóan élesztőgombaként fog hatni a szteroidokra.
Ezen előrejelzések szerint a század végére Tanzánia a harmadik város lesz a világon. Dar es Salaam z 73,7 millió lakos. A demográfusok előrejelzése szerint Kelet-Afrika nyolcvan éven belül megtelik többmillió dolláros megapoliszokkal, és a mostani évtizedben az első tíz megavárost elfoglaló, főként ázsiai városokat ma kevéssé ismert helyek veszik fel, mint pl. Blantyre City, Lilongwe i Lusaka.
A GCI előrejelzései szerint 2100-ra már csak az indiai nagyvárosi területek, mint pl Bomba (Mumbai) – 67,2 millióи Delhi i Számoljamindkettő után több mint 50 millió állampolgárok.
Ezeknek a koncertvárosoknak a fejlődése számos elfogadhatatlan következménnyel jár. A világ harminc legszennyezettebb agglomerációjából huszonkettő található. A Greenpeace és az AirVisual jelentése szerint a világ tíz legmagasabb légszennyezettségű városa közül hét Indiában található.
Korábban a kínai városok vezették ezt a hírhedt kategóriát, de jelentős javulás tapasztalható. Vezető a rangsorban Gurugram, az indiai főváros külvárosa, New Delhi, a Föld legszennyezettebb városa. 2018-ban az átlagos levegőminőségi pontszám csaknem háromszorosa volt annak, amit az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége közvetlen egészségügyi kockázatnak tekint.
A kínaiak álma a nagyvárosi vízilovakról
1950-ben, amikor először gyűjtötték a vonatkozó adatokat, a harminc legnagyobb nagyvárosból húsz, mondjuk, az első világ országaiban található. A világ legnagyobb városa akkoriban New York City volt, 12,3 millió lakossal. Második a listán Tokio, volt 11,3 millió. Nem volt több 10 milliónál nagyobb lélekszámú város (pontosabban városi agglomeráció, hiszen a városok közigazgatási határait ebben az esetben nem vesszük figyelembe).
Jelenleg huszonnyolc van belőlük! Becslések szerint 2030-ra a ma fejlettnek tekintett országokból már csak négy megaváros marad a világ harminc legnagyobb agglomerációjának listáján. Nekik kellene Tokio i Osaka Oraz NY i Los Angeles. Az első tízben azonban várhatóan csak Tokió (3) marad. Sőt, valószínűleg a következő évtized végéig Japán fővárosa is megőrzi a világ legnagyobb metropolisza címet, bár a lakosság száma már nem növekszik (különböző források szerint 38-tól még 40 millió).
A kínaiak vegyesen szerepelnek a legnagyobb városok rangsorában. Egyfajta megalomániától eluralkodva terveket szőnek, és valójában gigantikus közigazgatási szervezeteket hoznak létre, amelyek formálisan a világ legnagyobb nagyvárosi területeivé válnak, vagy azzá válhatnak.
Néhány éve már olvashattunk arról a koncepcióról, hogy a Közép-Királyságban egy Uruguaynál nagyobb és Németországnál népesebb, mára mintegy 80 milliós óriásvárost hoznak létre. Ilyen alkotás akkor jön létre, ha a kínai hatóságok végrehajtják tervüket, hogy Peking fővárosát Hebei tartomány nagy területeivel bővítsék, és Tianjin városát is ehhez a struktúrához csatlakozzanak. A hivatalos tervek szerint egy ilyen hatalmas városi lény létrehozásával enyhíteni kellene a szmogtól és szmogtól sújtott Pekinget, valamint a tartományokból még mindig érkező lakosság lakhatásait.
Jing-Jin-Ji, mert ez a neve ennek a projektnek, hogy egy még nagyobb város létrehozásával csökkentsük a tipikus nagyvárosi problémákat, 216 ezer kellene. km². A becsült lakosságszámnak kell lennie 100 mln, így nemcsak a legnagyobb nagyvárosi terület, hanem a világ legtöbb országánál sűrűbben lakott organizmus is – több, mint a feltételezett Lagos 2100-ban.
Talán ennek a koncepciónak a próbája a „város”. Chongqing , más néven Chongqing, a közelmúltban számos listát vezet a világ legnagyobb nagyvárosi területeiről, megelőzve Shanghai, Peking, Lagos, Mumbai és Tokió is. Chongqing esetében az "igazi város" statisztikában feltüntetett lakosainak száma majdnem 31 millió lakos és csaknem négyszer magasabb, mint az „agglomerációban”.
A nagy terület (4) azt jelzi, hogy ez egy mesterségesen várossá alakított, sűrűn lakott település. Közigazgatásilag egyike annak a négy kínai községnek, amelyek közvetlen központi kormányzat alatt állnak (a másik három Peking, Sanghaj és Tiencsin), és az egyetlen ilyen település az Égi Birodalomban, amely távol található a partoktól. Valószínűleg nem alaptalan az a hipotézis, hogy a kínai hatóságok tesztelik ezeknek az élőlényeknek a működését, mielőtt maguk is városi behemótot hoznának létre északon.
4. Chongqing térképe egész Kína hátterében.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a városok méretével kapcsolatos rangsorokban és adatokban némi zavar van. Szerzőik esetenként csak maguknak a városoknak a méretét veszik figyelembe, amit – a közigazgatási városok gyakran mesterséges kijelölése miatt – legtöbbször rossz mutatónak tartanak. Általában gyakrabban használják az agglomerációs adatokat, de ezekben az esetekben a határok gyakran folyékonyak maradnak, és különböző definíciók vannak az ún. nagyvárosi területek.
Emellett probléma a nagyvárosi központok felhalmozódása, az ún. nagyvárosi területeksok központtal egy "város" dominanciája nélkül. Szerintem ez valami ilyesmi Guangzhou (Canton), aminek a citypopulation.de német oldal szerint rendelkeznie kell legalább 48,6 millió lakos – a környék összes nagyobb városának, beleértve a Hongkong, Makaó és Shenzhen.
Nem méret, nem mennyiség, hanem minőség
Azt a kínai elképzelést, hogy a megavárosok problémáit még nagyobb megavárosok építésével oldják meg, csak magában Kínában ismerik fel. A fejlett nyugati országokban jelenleg teljesen más irányba halad. Ahelyett, hogy például több területet osztanának ki városfejlesztésre, és csökkentenék a szántó vagy erdőterületet, egyre gyakrabban az intelligens városi megoldások, az életminőség és az ökológia.nulla kényelmetlenségre törekszik a környezet és a benne élő emberek számára.
Még olyanok is vannak, akik vissza akarnak menni az időben, vissza akarják állítani az emberi dimenziót a városokba és... A hamburgi hatóságok azt tervezik, hogy a következő húsz évben a város 40%-át megtisztítják az autóforgalomtól.
Károly herceg Alapítvány viszont egész városokat alakít át, mint a középkoriakat – terekkel, szűk utcákkal és minden szolgáltatással öt percre otthonról. Az akciók is visszatérnek a forrásokhoz Ő Gela, egy dán építész, aki nem hoz létre új nagy projekteket, hanem visszaadja az "emberi léptéket" a városoknak. Az építész hangsúlyozza, hogy a világ tíz, életminőség szempontjából legjobban értékelt városa közül hat már átesett a csapata által kidolgozott „humanizálási” eljáráson. Koppenhága, Gel szülővárosa, az első helyen áll ebben a csoportban – itt kezdte el a 60-as években tanulmányozni az emberek viselkedését a városban.
Így a világ városfejlesztésének jövője valahogy így néz ki: egyrészt egyre tisztább, humánusabb és környezetbarátabb északi városok, és gigantikusak, elképzelhetetlen határokig tömörödve, szennyezve mindentől, amit az ember meg tud produkálni, nyomornegyedek. szakadék délen.
Az egyes kerületekben élők életminőségének és működésének javítása érdekében okos városokfejlett technológiák, például az intelligens épületek felhasználásával. E feltevés szerint a lakosságnak jobban és kényelmesebben kell élnie, ugyanakkor a teljes városi szervezet működésének költségei a lehető legalacsonyabbak legyenek.
A 2018-ben megjelent The 2017 Smart Cities Indexben i.e. A világ legokosabb városainak EasyPark Group által készített rangsorát az európai „címek” uralják, Koppenhága, Stockholm i Zurich az élen.
Ugyanakkor a leggyorsabban növekvő ázsiai okosvárosok is lendületbe jönnek. Kontinensenként a 57 legokosabb város listáján szerepel: 18 agglomeráció Európából, 14 Ázsiából, 5 Észak-Amerikából, 5 Dél-Amerikából, XNUMX Ausztráliából és egy Afrikából.
Az új városfejlesztésben fontos fogalom az életminőség, ami sokféle szempontot jelent, és valószínűleg mindenki kicsit másképp érti. Egyesek számára az alacsony megélhetési költségek, a megfizethető lakhatás és az egészségügyi ellátás, mások számára a szennyezés, a forgalom és a bűnözés alacsony szintje. A Numbeo, egy globális, felhasználó által vezérelt adatbázis életminőségi adatokat szolgáltat a világ városai számára. Ezek alapján globális rangsor készült.
Ausztrália különösen jó ott. A városok állnak az első helyen - Canberra (5), negyedik (Adelaide) és hetedik (Brisbane). Az Egyesült Államoknak négy képviselője van az első tízben, és egyáltalán nem a legnagyobb metropolisz. Európából a hollandok lettek a másodikak. EindhovenZürich pedig az ötödik. Kontinensünkön az életminőség mindenképpen a gazdagsághoz kötődik, már csak az ingatlanárak miatt is.
Természetesen mind az életminőség, mind a környezet drámai módon megváltozhat Észak gazdag városaiban, ha hozzájuk akarnak jönni a déli nyomornegyedek-pillérek, ahol az élet elviselhetetlenné válik.
De ez egy másik történet témája.
