Fordított tűz - mi ez?

Sok autótulajdonos a még mindig magas benzinárak miatt úgy dönt, hogy olcsóbb gázra - LPG-re vagy CNG-re - váltja át motorját. A professzionálisan elvégzett fejlesztések alacsonyabb üzemeltetési költséggel térülnek meg, az illetéktelenek által végzett fejlesztések viszont rövid időn belül súlyos károkhoz, extrém esetben akár tüzet is okozhatnak az autóban.

Backfire, azaz ellenőrizetlen robbanás

Az egyik legsúlyosabb és legveszélyesebb jelenség, amely egy nem megfelelően telepített PB- vagy CNG-rendszer üzemeltetésekor felléphet, a levegő-üzemanyag keverék ellenőrizetlen robbanása a szívócsőben, amelyet visszatüzelésnek neveznek. Ez rendkívül veszélyes jelenség, mert egy ilyen robbanás eltörhet, sőt gyakran a szívócsonkot is eltörheti. Jellemzően ilyen helyzetekben a légtömeg-mérő és az abszolút nyomásérzékelő (MAP) is megsérül. A kivételesen erős visszatüzek a motortérben is tüzet okozhatnak, és ennek következtében veszélyes tüzet okozhatnak.  

Miért robban fel...

A válasz erre a kérdésre nem egyszerű, mert sok tényező befolyásolja az üzemanyag-levegő keverék ellenőrizetlen robbanását. Ezek egyike a szénhidrogének jelenléte, amelyek a kipufogószelep kinyitásakor elégnek a kipufogócsonkban. A keletkező magas hőmérséklet a szívó- és kipufogószelepek egyidejű nyitásával elindítja a levegő-üzemanyag keverék begyulladását a szívócsőben. Egy másik tényező, amely befolyásolhatja a visszaégési jelenség kialakulását, maga a keverék összetétele. A jelenleg használt PB-gáz üzemek esetében, amelyek ún. keverő, a szívócsőben lévő negatív nyomás ellenőrizetlen robbanásokat okozhat. Ez történik például a fojtószelep éles nyitása után, ami az üzemanyag-levegő keverék jelentős kimerülését okozza.

… És hogyan lehet megelőzni?

Az autóipari gázellátó rendszerekben különféle típusú védelmet alkalmaznak a veszélyes visszavillanás kockázatának minimalizálása érdekében. Az egyik leggyakrabban telepített az úgynevezett visszafolyásgátló. Fő feladatuk a szívócső, valamint a légtömegmérő közvetlen védelme. Gyakorlatilag a meggyulladt gázok kollektorból történő kibocsátásáról és a benne lévő kiégés megakadályozásáról beszélünk. Gázberendezéseknél különösen fontos a gyújtórendszer elemeinek gondozása is. Ez elsősorban a gyújtótekercsre, a gyújtógyertyákra és a nagyfeszültségű kábelekre vonatkozik. Az utóbbi két rendszernél a gázzal üzemelve gyorsabban kopnak, mint a benzinmotoroknál. A gyertyákban az elektródák kiégnek, a nagyfeszültségű kábelek szigetelése veszít a defektekkel szembeni ellenállásából. Az elhasználódott gyújtógyertyák, kábelek használata ún. gyújtáskimaradás jelenség, valamint a fent említett ellenőrizetlen robbanások (visszatüzelés). A gyújtáskábelek azonban nem mindig közvetlenül felelősek a gyújtáskimaradásért. Okozhatják például a nem záródó szelepek, a gyújtógyertyák elektródáin lévő lerakódások és végül az üzemanyag-levegő keverék nem megfelelő összetétele. 

Felüljáró vagy szikrakisülés?

Végezetül érdemes megismerkedni egy másik jelenséggel is, melynek előfordulását a gyújtásvezetékeken lévő szigetelés behatolása okozza. Ezeket az úgynevezett részleges kisüléseket, amelyeket korona- vagy koronajelenségnek is neveznek, gyakran összekeverik a szikrakisüléssel. Miről szól? A szivárgás jelensége az ionok mozgása a közvetlenül a csatornákkal szomszédos levegőrétegben. Amikor nagy feszültség keletkezik, halványlila szín jelenik meg a vezető körül, és enyhe susogás hallható. Számos tényező járul hozzá ennek a jelenségnek a kialakulásához. A legfontosabbak közé tartozik maguknak a kábeleknek a nedvessége vagy szennyeződése, valamint a fokozatos kopásuk.