A Nobel-díj alapítása és alapjai

Sturegatan 14 - az alapítvány helye

– 1989-ben a Nobel-díjak összegét 880 000-ről 3 millió SEK-ra emelték, de csak 1991-ben érték el az 1901-es első díj reálértékét. inflációval. 1991-ben a nyertesek először kaptak csekket 2001 millió CZK értékben. Az első díjazottak 10-ben 1901 150 koronát kaptak, ami az átlagos professzor éves jövedelmének mintegy húszának felelt meg. Ha összehasonlítjuk korunk legkiválóbb tudósainak jövedelmét, akkor a prémiumok összege még nem érte el ezt a szintet. A pénzt a Nobel Alapítvány kezeli.

A Nobel Alapítványt 29. június 1900-én alapították. Az első díjakat 6 évvel Alfred Nobel halála után, 1901-ben adták át a fizika, kémia, orvostudomány és irodalom területén elért eredményekért? Stockholmban és a béke ügyéért? Oslóban.

Nobel lehetőséget akart adni a tudósoknak, hogy érdekes kutatásokat végezzenek anyagi jutalom mellett. A díjnyertes területek közé csatlakozott az irodalomhoz, valószínűleg azért, mert szeretett volna maga is írni, de nem volt túl sikeres ezen a területen.

A békedíjat viszont eredetileg Nobel vezeklésének tekintették, aki számos robbanóanyagot (például nitroglicerint, dinamitot, korditot, szagtalan lőport) készített. Halála előtti napon azt írta, hogy most találta fel a nitrocellulóz füstmentes port. Összesen 355 szabadalmat jelentett be világszerte. Vagyonának igen nagy része robbanóanyagon alapuló érdekekből származott. De Alfred Nobel barátja ragaszkodott hozzá, hogy a díj alapítója hitt ebben? a háborúk lebonyolításában a pusztítás eszközeinek javítása nagyobb eséllyel vet véget azoknak, mint az összes békekongresszusnak együttvéve. Ennek eredményeként Alfred Nobel nem érezte magát bűnösnek az általa előállított robbanóanyagok miatt.

Az Alfred Nobel által hagyott ingatlant a Nobel Alapítvány kezeli, de díjakat nem osztanak ki. Alfred Nobel halálának évében teljes vagyonát 33,234 millió koronára becsülték. A végrendelet végrehajtóinak: Ragnar Zolmannak (akkor 26 éves) és Rudolf Liljekistának (akkor 40 éves) a tőkekamatot öt egyenlő részre kellett osztaniuk – a tudomány meghatározott területein jutalmazták. A Pénztárnak az értékpapírokban tartott vagyon biztonságáról is gondoskodnia kellett. Bár nagy figyelmet fordítottak az anyagi biztonságra, a 20-as, 30-as években a nagy gazdasági világválság és az infláció hatására a vagyon csökkent. 1946-ig a tőketársaságként felfogott Alapnak magas adókat kellett fizetnie. 1922-ben a számított adó magasabb volt, mint az 1923-as prémium összege. Csak az 40-es évek közepén mentesült a jövedelem- és a szociális adó alól.

A 60-as években megváltozott a pénzbefektetés módja, ingatlan-, erdészeti és mezőgazdasági vállalkozásokba kezdtek befektetni. A 70-es években a Nobel Alapítvány részvényekbe, a 80-as évek végén pedig az ingatlanpiacba fektette vagyonát. Stig Ramel irányítása alatt merült fel az ötlet, hogy ingatlanát saját cégbe vegye, amit aztán a tőzsdén értékesíthet. 1987 októberében megalapították a Bavaringot. Az alap a 90-es évek elején, a nagy gazdasági világválság előtt magas haszonnal értékesítette ingatlanait, tőkéjét megduplázták.

„De a mi filozófiánk továbbra is a kockázat nélküli befektetés” – mondja Solman, az eredeti alapkezelő unokája. Az ingatlanok reálértéke csak a 90-es években érte el a közvetlenül a Nobel-díj halála utáni időszak értékét.

A Pénztár 1. január 2000-jétől a szabályzat módosításával a vagyonértékesítésből származó számviteli és árfolyamnyereséget is hozzáadhatja a javadalmazáshoz.

Feloldásra került a részvények tulajdonjogának korlátozása is, amely eddig legfeljebb a vagyon 70 százalékát tette ki. Az egyetlen korlát az, hogy a reálérték megőrzése érdekében az anyag hosszú távú költségét nem szabad hátrányosan befolyásolni.