Nyelvtanulmányok, vagy Michal Rusinek "Wieheister".

Michal Rusinek soha nem szűnik meg ámulatba ejteni. Áttérve az egymást követő gyerekeknek szóló könyveire, amelyekben a nyelvvel kapcsolatos különféle kérdéseket érinti, nem tudom elmulasztani azt a hatalmas munkát, amelyet el kellett végeznie, hogy megtalálja és tanulmányozza mindazokat a szavakat, amelyeket különböző nézőpontokból tárgyal és elemzik. Ráadásul nagyon jó olvasmány!

Éva Sverzhevska

Átok és regionalizmusok

A könyvben "Hogyan kell esküdni. Gyermekkalauz(Znak Kiadó, 2008) a szerző nagyon szellemesen és érdekesen foglalkozott a gyerekek által használt átkokkal, mindenki számára - fiatalabb és idősebb olvasók számára. Először olvasóktól gyűjtötte össze, majd ezek alapján alkotott egy költői kézikönyvet.

Aki a következő könyvért nyúlMi'kmaqtól Zazuliig…(Bezdroża kiadó, 2020). Michal Rusinek a tőle megszokott kíváncsisággal, de ugyanakkor humorral figyeli a különféle regionalizmusokat, és rövid versek, leírások segítségével próbálja megfejteni azokat.

Retorika és történelem

Pozíció "Miről beszélsz?! A szavak vagy a retorika varázsa gyerekeknek", amelyet dr hab. Aneta Zalazinska, a Jagelló Egyetem munkatársa arra tanítja a fiatal olvasókat, hogyan győzzék meg beszélgetőpartnereiket, vagy hogyan győzzék le a színpadi félelmet és a nyilvános beszéd okozta stresszt.

Legújabb könyvébenWihajster, kölcsönszavak kalauza„(megjelent: Znak, 2020) a szerző egyszerűen bombázza a fiatal (de lényegesen idősebb) olvasót olyan szavak példáival, amelyeket más nyelvekből „kaptunk”.

– Szerintem nem csak a gyerekeknek kellene tudniuk, honnan származnak az általunk használt szavak. Ezt saját tapasztalatból tudom, mert a Wieheister-en való munka sok mindenre megtanított. Ha egy nyelvet nézünk, pontosabb képet kapunk kultúránkról és az általa képviselt civilizációról” – mondja Michal Rusinek. – A szótörténet mélyére tekintve belenézünk az egykor multinacionális és multikulturális Lengyelország történelmébe is. És más kultúrákkal is különféle kapcsolatai voltak: hol harcos, hol kommersz, hol csak szomszédos, magyarázza. – Arról is levonhatunk következtetéseket, honnan jött a civilizáció, a kultúra, a konyha. Ez egy érdekes beszélgetés kezdete lehet.

Együtt, mint csapat

A Wieheister egyike azoknak a könyveknek, amelyek egy pillantással megmutatják, hogy nem csak időbe telik, hogy dolgozzunk rajta, hanem sok kutatást, sőt, a szóban forgó témára szakosodott emberek bevonását is.

– A könyv írásakor megkérdeztem Prof. Isabela Winiarska-Gorska, a Varsói Egyetem kiváló nyelvtörténésze meséli a szerzőnek. „Kérésemre szlogeneket készített, amelyek elmagyarázzák a különböző tematikus körökből származó szavak eredetét – olyanokat, amelyek még mindig jelen vannak a nyelvben, és olyan tárgyakat nevez meg, amelyekkel a modern gyerekek találkozhatnak” – magyarázza. – Sokat beszélgettünk róla, a professzor sok forrásban ellenőrizte az etimológiát. A munka több hónapig tartott. Az illusztrációkról nem is beszélve. Joanna Rusinek nővéremnek még egy nehéz dolga volt: a gyerekkönyvekben oly fontos humoros réteg ebben a könyvben csak képekben van. Mert a szöveg valójában csak szlogeneket tartalmaz” – teszi hozzá Rusinek.

Jelszavak

Őszintén szólva nem értek teljesen egyet a szerzővel. Igen, az illusztrációk nagyon fontos szerepet töltenek be a Wieheisterben - viccesek, vonzzák és lekötik a tekintetet, de sok humor is van a rövid leírásokban, a szlogenek kiválasztásában, illetve az egyes részlegekhez való kapcsolódásban. Mert hol van a „Világ” kategóriában: „Khusarz” és „Ulan”?

Lenyűgöző benyomásom, hogy ennek a könyvnek a szerzői nagyon jól érezték magukat az egyes cikkek kiválasztásával, majd leírásával. Ez minden oldalon érződik, főleg ott, ahol a szerző nem szorítkozott egy rövid magyarázatra, hanem egy kicsit tágabb leírást engedett meg magának, mint például az órák esetében:

Óra - a német nyelvből jött hozzánk, amelyben a faliórát Seigernek hívják; régebben ezt a szót víznek vagy homokórának, vagy homokórának nevezték, a sihen igéből, ami „lefolyik”, „szűrő”. Régebben az órák „ka[-kap”, majd „tic-tac” készültek, ma pedig többnyire némák.

– A mai kedvenc szavam a wihajster. Nagyon szeretem a rögtönzött szavakat, amelyek akkor jelennek meg, amikor nem tudunk egy szót, vagy elfelejtjük – magyarázza. Ez azért különleges, mert a német kérdésből ered: „wie heiss er?”, azaz „hogy hívják?”. Arra a kérdésre, hogy mi az a wihaister, azt szoktam válaszolni, hogy ez egy dink, amit címkézésre használnak. Esetleg trükk.

Elvették tőlünk

Michal Rusinek úgy döntött, hogy nemcsak az idegen nyelvekből kölcsönzött szavakat vezeti be a lengyelbe, hanem fordítva is – azokat, amelyek tőlünk származnak más nyelvekbe. Mint kiderült, ezek helyes dokumentálása ijesztő feladatnak bizonyult.

„Nagyon szerettem volna, ha a könyv lengyel szavakat, vagyis más nyelvekből kölcsönzött lengyel szavakat tartalmaz” – vallja be a szerző. – Sajnos nincs belőlük olyan sok, és sok munka kellett, hogy megtaláljuk őket. És ha igen, akkor kezdetben nem lengyelek (a lengyel csak közvetítő volt más nyelvekre) – magyarázza. Ilyen volt például az uborka, amelyet a germán és a skandináv nyelvből vettek át, de eredetileg a görög nyelvből származik (az augoros jelentése zöld, éretlen).

Michal Rusinek minden könyve, legyen szó a nyelvről, amelyek közül Wieheist mostanában a legjobban kedvelem, vagy más témákról szól, mind az idősebbek, mind a fiatalabbak figyelmét megérdemli. A tudás, a műveltség és a humor kombinációja bennük valóban igazi művészet, és a szerzőnek minden alkalommal nagyon jól sikerül.

Borítókép: Dufay Edita

Október 25-én, a 15. napon pedig az AvtoTachkiu Facebook-profilján online találkozhattok majd Michal Rusinekkel. Link az alábbi diagramhoz.