Mi a különbség a meleg gyújtógyertyák és a hideg gyújtógyertyák között?
Tartalom
Körülbelül fél évszázaddal ezelőtt nagyon értékesek voltak a gyújtógyertya izzítási besorolásával kapcsolatos információk, amelyek meghatározzák, hogy a gyújtógyertya "meleg" vagy "hideg". Most a kérdés relevanciája némileg csökkent, mivel a gyártó által jóváhagyott gyertyákat felszerelik az autóra, vagy megfelelőségüket a pótalkatrészek keresztkatalógusai garantálják.
De maga a téma érdekes a motor működés elmélete, az adott alkalmazáshoz való finomabb beállítása, valamint mindenki számára, aki szereti a gyári ajánlásokat megérteni, finomítani.
Miben különböznek a gyújtógyertyák?
A hideg és meleg gyertyák definícióit közvetlenül fentebb tettem idézőjelbe, mivel rendkívül feltételesek. A gyertya nem lehet igazán hideg, azonnal bombázzák olajtermékekkel és egyéb szénhidrogénekkel, ami után teljes gyújtáshiba következik be.
Az öntisztító küszöbnél mindig meleg van, más kérdés, hogy ez a küszöb valamelyest eltolódik-e az üzemi hőmérséklet tengelye mentén.
A gyertya hőmérsékleti tulajdonságai számos tényezőtől függenek:
- elektródák és szigetelőanyagok tulajdonságai;
- a szigetelő testhez viszonyított elhelyezésének geometriája, a menetes részből kinyúlhat az égéstérbe, vagy abba süllyeszthető;
- a hőelvonás megszervezése a kiálló részekből a blokkfej testébe.
Ugyanaz a gyújtógyertya az adott motortól függően lehet meleg vagy hideg. A tömegtervezési megoldások hasonlósága azonban fokozatosan az izzítási szám átlagos értékéhez vezeti a termékeket, és az ettől való eltérések lehetővé teszik a termék meleg vagy hideg kategóriába sorolását.
Forró
A forró dugóknak azokat tekintik, amelyek gyorsan felmelegednek, így nem dobódnak ki hidegindításkor vagy a keverék összetételének eltérései során. Ezenkívül kevesebb problémát okoznak a nagy mennyiségű olajat tartalmazó motornak.
A régebbi motoroknál ez nagyon fontos volt. A kialakítás tökéletlensége, az alacsony kompressziós arányok, a keverékképződés instabilitása, különösen az indítási módban, éppen ilyen gyújtószerkezetek alkalmazását kényszerítette ki. Ellenkező esetben a motor egyszerűen nem indulhat alacsony hőmérsékleten.
Az alacsony fokú erőltetés nem tette lehetővé a gyertyák túlmelegedését maximális terhelés mellett. Bár intézkedéseket kellett tenni, például szikraforrás elhelyezésére az égéstérben.
hideg
Amikor a forró gyertya túlmelegedett a hengerben, a probléma legveszélyesebb forrása az izzógyújtás formájában jelent meg. Általában a keverék égését szikra indítja be, és egy pontosan meghatározott időpontban táplálja be.
De egy forró rész azonnal gyulladást okoz, amint egy többé-kevésbé megfelelő összetétel keveréke jelenik meg a zónájában.
Azonnal robbanáshullám keletkezik, az égési front az ellenlöketnél találkozik a dugattyúval, még mielőtt elérné a felső holtpontot. Ebben az üzemmódban rövid ideig tartó működés után a motor tönkremegy.
De a soros motorok magas fajlagos teljesítményjellemzőinek elérése, sőt a versenyképes környezetbarátság és hatékonyság biztosításával párhuzamosan elkerülhetetlenül megnöveli a gyújtógyertya hőterhelését olyan szintre, amely korábban csak a sportmotoroknál létezett.
Ezért szerkezetileg szükséges volt a túlmelegedés elleni ellenállás, vagyis az intenzív hőelvonás. A gyertyák hidegebbek lettek.
De ezt sem lehet túlzásba vinni. A modern elektronikus befecskendező rendszerek precíz keverékadagolása ellenére a túl hideg dugó csökkenti a hideg motor indítási jellemzőit.
Ugyanakkor csökken a tartóssága, ezért a gyújtóberendezések pontos kiválasztása szükséges a motor állapota alapján. Az eredményt a termékkatalógusszám tartalmazza. Minden analógnak meg kell erősítenie a kompatibilitást.
Jelölési jellemzők
A hőszámot általában a gyártó megnevezésében kódolják. Más jellemzőkkel együtt geometriai, elektromos és jellemzők jelenléte. Sajnos nincs egységes rendszer.
Annak megértéséhez, hogy mely eszközök felelnek meg más gyártók analógjainak, szüksége van egy könnyen megtalálható lemezre. Összehasonlítja a feltételes izzási szám számértékeit. Az ilyen tanulmányoknak – néhány kivételtől eltekintve – nincs gyakorlati értelme.
Mikor tegyen hideg és meleg gyújtógyertyákat
E ritka helyzetek egyike a gyertyák szezonális kiválasztása izzásszám szerint. Sok motorgyártó ezt úgy teszi lehetővé, hogy a táblázaton egy vagy két pontnyi távolságot jelez.
Vagyis télen lehet melegebb gyertyát rakni, nyáron pedig visszaállítani a névleges értéket, vagy akár blokkolni is, védelmet nyújtva az izzadás ellen, ha a hőségben hosszabb ideig a maximális motorteljesítményt kívánjuk használni.
Az izzás szám értéke
Biztos lehet benne, hogy az NGK 5-6, a Bosch 6-7 vagy a Denso 16-20 fényű gyertyái kielégítik a legtöbb polgári motor igényeit. De még itt is felmerülhetnek kérdések.
Milyen irányban tekinthető a szám növekedésének, mennyire kritikus a paraméter minimális lépésenkénti változása stb. A megfelelési táblázat sok mindent megmagyaráz, de jobb, ha nem kísérletezünk a hőmérséklettel.
A szükséges paraméter már régóta ki van választva, van egy cikk a katalógusból rendelhető, és minden más nagyon kockázatos. Ha a motor túléli az előgyújtási küszöbkörnyezetet, maga a gyújtógyertya is összeeshet, töredékei pedig mindenképpen bajt okoznak a hengerben.
Motor diagnosztika a gyertyák állapota szerint
A meghibásodás jellegének meghatározásakor mindig ajánlatos először a gyertyákat lecsavarni. Megjelenésük sokat elárul, konkrét esetek állnak rendelkezésre színes fényképek formájában, amelyek gyűjteményei könnyen elérhetőek a neten.
Csak annyit lehet hozzátenni, hogy sokszor nem a szigetelő állapota, színe az érdekes, hanem a szomszédossal való összehasonlítása. Főleg, ha a szkenner egy adott hengerre mutat.
Általában a szigetelő sötétedése szénhidrogén felesleget vagy elégtelen fűtést jelent. Ezzel szemben a fehér kerámiával való forgácsolás és megolvadás a túlmelegedés jele.
Meg kell érteni, hogy a konkrét okok azonosítása nehéz diagnosztikai feladat, és nem valószínű, hogy a diagnózist csak a szín alapján állítják fel.
Ha a gyertyák kidolgozták hozzávetőleges erőforrásukat, és az olcsó réz-nikkel termékek esetében ritkán haladja meg a 10-20 ezer kilométert, akkor megjelenésük nem a motorral kapcsolatos problémákra, hanem magának a gyertya kopására utalhat. Az ilyen részletek természetesen egy szettben változnak, és a legtöbb esetben az eredmény kellemesen meglepő.
