VR6 motor - a legfontosabb információ az egységről a Volkswagentől
Tartalom
A VR6 motort a Volkswagen fejlesztette ki. Az első telepítést 1991-ben vezették be. Érdekességként elmondhatjuk, hogy a VW is részt vett a VR5-ös motor gyártásában, melynek tervezése a VR6-os egységre épült. További információ a VR6 telepítéséről cikkünkben található.
Alapvető információk a Volkswagen egységről
Már az elején "megfejtheti" a VR6 rövidítést. A név egy német gyártó által létrehozott rövidítésből származik. A "V" betű a "V-motorra", az "r" betű pedig a "Reihenmotor" szóra utal, amelyet közvetlen, soros motornak fordítanak.
A VR6 modellek közös fejet használtak a két hengersorhoz. Az egység két vezérműtengellyel is fel van szerelve. A motoros változatban is jelen vannak, hengerenként két és négy szeleppel. Így az egység kialakítása egyszerűsödik a karbantartásban, ami csökkenti az üzemeltetési költségeit. A VR6-os motor még mindig gyártás alatt áll. Az ezzel a motorral felszerelt modellek a következők:
- Volkswagen Golf MK3, MK4 és MK5 Passat B3, B4, B6, B7 és NMS, Atlas, Talagon, Vento, Jetta Mk3 és MK4, Sharan, Transporter, Bora, New Beetle RSi, Phateon, Touareg, EOS, CC;
- Audi: A3 (8P), TT Mk 1 és Mk2, Q7 (4L);
- Helyszín: Alhambra és Leon;
- Porsche: Cayenne E1 és E2;
- Skoda: a kiváló 3T.
12 hengeres változat
Az eredetileg gyártott egységek hengerenként két szeleppel rendelkeztek, összesen tizenkét szeleppel. Mindegyik blokkban egyetlen vezérműtengelyt használtak a szívó- és kipufogószelepekhez. Ebben az esetben sem használtak lengőkarokat.
A VR6 első változatának lökettérfogata 90,3 milliméter, összesen 2,8 literes lökettérfogat mellett. Elkészült az ABV változat is, amely Európa egyes országaiban forgalmazott és 2,9 literes volt, érdemes még megemlíteni, hogy a két közös fejű dugattyú- és hengersor és a dugattyúfej tömítés vagy annak felső felülete miatt hajlik.
A 12 hengeres változathoz 15°-os V-szöget választottak. A tömörítési arány 10:1 volt. A főtengely hét fő csapágyon helyezkedett el, és a nyakak 22 ° -kal voltak eltolva egymástól. Ez lehetővé tette a hengerek elrendezésének eltolását, valamint az egymást követő hengerek közötti 120 °-os rés használatát. A Bosch Motronic egységvezérlő rendszert is használták.
24 hengeres változat
1999-ben bemutatták a 24 szelepes változatot. Egyetlen vezérműtengelye van, amely mindkét sor szívószelepét vezérli. A másik viszont mindkét sor kipufogószelepét vezérli. Ez szelepkarok segítségével történik. Ez a kialakítás hasonló a DOHC dupla felső vezérműtengelyéhez. Ebben a beállításban az egyik vezérműtengely a szívószelepeket, a másik pedig a kipufogószelepeket vezérli.
W-motorok – hogyan kapcsolódnak a VR-modellhez?
A Volkswagen konszern által alkotott meglehetősen érdekes megoldás a W jelzésű egységek tervezése volt. A tervezés két BP egység csatlakoztatásán alapult egy főtengelyen - 72 ° -os szögben. Az első ilyen motor a W12 volt. 2001-ben gyártották.
Az utód, a W16 2005-ben került a Bugatti Veyronba. Az egységet úgy tervezték, hogy két VR90 egység között 8°-os szög legyen, és négy turbófeltöltővel van felszerelve.
Mi a különbség a hagyományos V6-os és a VR6-os motor között?
A különbség az, hogy szűk, 15°-os szöget alkalmaz a két hengersor között. Ezzel a VR6 motor szélesebb, mint a V6. Emiatt a VR egység könnyebben beilleszthető a motortérbe, amelyet eredetileg négyhengeres egységhez terveztek. A VR6 motort úgy tervezték, hogy keresztirányban felszereljék az elsőkerék-hajtású járművekbe.
Fénykép. Nézet: A. Weber (Andy-Corrado/corradofreunde.de) a Wikipédiáról
