A kerozinnak van oktánszáma?
Tartalom
Az üzemanyag oktánszáma és szerepe
Az oktánszám az üzemanyag teljesítményének mértéke. Ezt a tiszta izooktánhoz viszonyítva mérik, amelyhez 100-as feltételes értéket rendelnek. Minél magasabb az oktánszám, annál nagyobb nyomásra lesz szükség az üzemanyag felrobbantásához.
Másrészt az oktánszám nem csak egy besorolási skála, amellyel a benzint kopogásgátló tulajdonságai alapján osztályozzák, hanem egy valós paraffinos szénhidrogén is. A képlete közel áll a C-hez8H18. A normál oktánszám egy színtelen folyadék, amely körülbelül 124,6-os forrásban lévő olajban található0C.
A hagyományos benzin (az etanol komponens hatását leszámítva) több szénhidrogén keveréke. Ezért az oktánszámot a benzinmolekulában lévő oktánatomok számaként számítják ki.
A fentiek mindegyike igaz a kerozinra mint üzemanyagra?
Egyes pontok és érvek vitája
A közös eredet és a kémiai összetétel hasonlósága ellenére a kerozin fizikai-kémiai szempontból jelentősen eltér a benzintől. A különbségek a következők:
- Technikailag minden kerozin sokkal közelebb áll a dízel üzemanyaghoz, amelyet, mint tudod, cetánszám jellemez. Ezért a kerozin használható dízelmotorokban, amelyek a túlnyomásos üzemanyag spontán detonációján alapulnak. Kerozint nem használnak belső égésű motorokban, kivéve a kis dugattyús repülőgépeket.
- A kerozin lobbanáspontja márkánként nagymértékben változik, így a motorban való gyulladásának feltételei is eltérőek lesznek.
- Egyes régi tankönyvek és kézikönyvek úgynevezett feltételes oktánszámokat adnak meg a gázolajhoz. Értékük 15…25. Ez a benzinhez képest elhanyagolható, de figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a gázolajat teljesen más típusú motorban égetik el. A dízelnek alacsony az illékonysága, alacsony az ütésállósága és ugyanakkor nagy az egységnyi térfogatra jutó energiája.
- Az alapvető különbség a benzin és a kerozin között az, hogy a kerozin valójában egynél több egyenes vagy elágazó láncú alkán szénhidrogén keveréke, amelyek közül egyikben sincs kettős vagy hármas kötés. Az oktán a szénhidrogének egyik alkáncsoportja, és a benzin fő összetevője. Ezért a kerozin úgynevezett oktánszámát csak az egyik alkán szénhidrogén és a másik közötti elválasztás után lehetett meghatározni.
Hogyan határozható meg a kerozin üzemanyagként való hatékonysága?
Mindenesetre nem oktánszám szerint: a kerozinnál nem létezik. Számos kísérlet, amelyeket nem ipari körülmények között, hanem laboratóriumban végeztek, jelentős eltérést mutatott a végeredményben. Ennek magyarázata a következő. A kőolaj desztillációja során a benzin és a kerozin között köztes frakció képződik, amelyet gyakran benzinnek vagy benzinnek neveznek. A nyers benzin nem alkalmas benzinnel való keverésre, mivel csökkenti az oktánszámát. A benzin azért sem alkalmas petróleummal való keverésre, mert a teljesítmény szempontjain túlmenően csökkenti a lobbanáspontot. Ezért a benzint a legtöbb esetben gőzreformálásnak vetik alá fűtőgáz vagy szintézisgáz előállítására. A kerozin előállítása során keletkező desztillációs termékek eltérő frakciós összetételűek lehetnek, ami még ugyanazon olajtermék tételen belül sem állandó.
Végezetül megjegyezzük, hogy a TS-1 repülési kerozint sugárhajtású repülőgépek üzemanyagaként használják. A sugárhajtómű olyan gázturbina, ahol az égés az égéstérben folytatódik. Ez különbözteti meg az ilyen motorokat a dízel- vagy benzinmotoroktól, ahol a gyulladás a termodinamikai ciklus kívánt szakaszában történik. Az ilyen kerozin esetében helyesebb a cetánszámot kiszámítani, és nem az oktánszámot.
Következésképpen a kerozinnak nincs és nem is lehet analógja a benzin oktánszámával.
Nézze meg ezt a videót a YouTube-on