A gyújtás ellenőrzése oszcilloszkóppal

A modern autók gyújtásrendszerének diagnosztizálására a legfejlettebb módszert használják motor-tesztelő. Ez az eszköz a gyújtórendszer nagyfeszültségű hullámformáját mutatja, valamint valós idejű információkat ad a gyújtási impulzusokról, a letörési feszültség értékéről, az égési időről és a szikraerőről. A motorvizsgáló szívében rejlik digitális oszcilloszkóp, és az eredmények megjelennek a számítógép vagy táblagép képernyőjén.

A diagnosztikai technika azon a tényen alapszik, hogy mind az elsődleges, mind a szekunder áramkör meghibásodása mindig oszcillogram formájában jelenik meg. A következő paraméterek befolyásolják:

A gyújtás ellenőrzése oszcilloszkóppal

• gyújtás időzítése;
• főtengely fordulatszáma;
• fojtószelep nyitási szöge;
• töltőnyomás értéke;
• a munkakeverék összetétele;
• más okok.

Így az oszcillogram segítségével nemcsak az autó gyújtásrendszerében, hanem más alkatrészeiben és mechanizmusaiban is meghibásodások diagnosztizálására nyílik lehetőség. A gyújtásrendszer meghibásodásait állandóra és szórványosra osztják (csak bizonyos üzemi körülmények között fordulnak elő). Az első esetben egy álló tesztelőt használnak, a másodikban egy mobilt, amelyet az autó mozgása közben használnak. Tekintettel arra, hogy több gyújtási rendszer létezik, a kapott oszcillogramok eltérő információkat adnak. Tekintsük ezeket a helyzeteket részletesebben.

Klasszikus gyújtás

Tekintsen konkrét példákat a hibákra az oszcillogramok példájával. Az ábrákon a hibás gyújtásrendszer grafikonjai piros, illetve zöld színnel vannak jelölve - szervizelhető.

Nyitás a kapacitív érzékelő után

Szakítsa meg a nagyfeszültségű vezetéket a kapacitív érzékelő beépítési pontja és a gyújtógyertyák között. Ebben az esetben az áttörési feszültség egy sorosan kapcsolt további szikraköz megjelenése miatt nő, és a szikraégetési idő csökken. Ritka esetekben a szikra egyáltalán nem jelenik meg.

Ilyen meghibásodás esetén nem ajánlott hosszabb ideig tartó működést engedélyezni, mivel ez a gyújtásrendszer elemeinek nagyfeszültségű szigetelésének meghibásodásához és a kapcsoló teljesítménytranzisztorának károsodásához vezethet.

Vezetékszakadás a kapacitív érzékelő előtt

A központi nagyfeszültségű vezeték szakadása a gyújtótekercs és a kapacitív érzékelő beépítési pontja között. Ebben az esetben egy további szikraköz is megjelenik. Emiatt nő a szikra feszültsége, és csökken a fennállásának ideje.

Ebben az esetben az oszcillogram torzulásának az az oka, hogy amikor a gyertyaelektródák között szikrakisülés ég, akkor párhuzamosan ég a szakadt nagyfeszültségű vezeték két vége között is.

A kapacitív érzékelő beépítési pontja és a gyújtógyertyák közötti nagyfeszültségű vezeték ellenállása jelentősen megnőtt.

A nagyfeszültségű vezeték megnövekedett ellenállása a kapacitív érzékelő beépítési pontja és a gyújtógyertyák között. A vezeték ellenállása megnőhet az érintkezők oxidációja, a vezető elöregedése vagy a túl hosszú vezeték használata miatt. A vezeték végein megnövekedett ellenállás miatt a feszültség csökken. Ezért az oszcillogram alakja eltorzul, így a szikra kezdetén a feszültség sokkal nagyobb, mint az égés végén lévő feszültség. Emiatt a szikra égésének időtartama lerövidül.

a nagyfeszültségű szigetelés meghibásodása leggyakrabban annak meghibásodása. Ezek a következők között történhetnek:

• a tekercs nagyfeszültségű kimenete és a tekercs primer tekercsének egyik kimenete vagy "föld";
• nagyfeszültségű vezeték és belső égésű motorház;
• gyújtáselosztó burkolat és elosztó ház;
• elosztó csúszka és elosztó tengely;
• nagyfeszültségű vezeték és belső égésű motorház „sapkája”;
• huzalvég és gyújtógyertya ház vagy belső égésű motorház;
• a gyertya központi vezetőjét és testét.

általában alapjárati üzemmódban vagy a belső égésű motor alacsony terhelése mellett meglehetősen nehéz megtalálni a szigetelési sérüléseket, beleértve a belső égésű motor oszcilloszkóp vagy motorvizsgáló segítségével történő diagnosztizálását is. Ennek megfelelően a motornak kritikus feltételeket kell teremtenie ahhoz, hogy a meghibásodás egyértelműen megnyilvánuljon (a belső égésű motor beindítása, a fojtószelep hirtelen nyitása, alacsony fordulatszámon, maximális terhelés melletti működés).

A szigetelés sérülésének helyén történő kisülés után az áram elkezd folyni a szekunder körben. Ezért a tekercs feszültsége csökken, és nem éri el a gyertyán lévő elektródák közötti meghibásodáshoz szükséges értéket.

Az ábra bal oldalán a gyújtásrendszer nagyfeszültségű szigetelésének sérülése miatt az égésteren kívüli szikrakisülés kialakulása látható. Ebben az esetben a belső égésű motor nagy terheléssel (visszagázosítással) működik.

A gyújtógyertya szigetelő felülete erősen szennyezett az égéstér felőli oldalon.

A gyújtógyertya szigetelő szennyeződése az égéstér oldalán. Ennek oka lehet a korom, olaj, üzemanyag- és olajadalékok maradványai. Ezekben az esetekben a szigetelőn lévő lerakódás színe jelentősen megváltozik. A belső égésű motorok diagnosztikájáról a korom színe alapján külön olvashat információkat egy gyertyán.

A szigetelő jelentős szennyeződése felületi szikrát okozhat. Természetesen az ilyen kisülés nem biztosítja az éghető-levegő keverék megbízható meggyulladását, ami gyújtáskimaradást okoz. Néha, ha a szigetelő szennyezett, időnként felvillanások léphetnek fel.

A nagyfeszültségű impulzusok formája, amelyeket egy gyújtótekercs generál interturn meghibásodás esetén.

A gyújtótekercs tekercseinek interturn szigetelésének meghibásodása. Ilyen meghibásodás esetén szikrakisülés nem csak a gyújtógyertyán, hanem a gyújtótekercs belsejében is megjelenik (a tekercseinek fordulatai között). Természetes módon veszi el az energiát a főkisülésből. És minél tovább üzemel a tekercs ebben az üzemmódban, annál több energia vész el. A belső égésű motor alacsony terhelése esetén előfordulhat, hogy a leírt meghibásodás nem érezhető. A terhelés növekedésével azonban a belső égésű motor elkezdhet „tűzni”, elveszíteni az erejét.

A gyújtógyertya elektródái és a kompresszió közötti rés

A gyújtógyertya elektródái közötti hézag csökken. A belső égésű motor terhelés nélkül alapjáraton működik.

Az említett rést minden autóhoz külön választják ki, és a következő paraméterektől függ:

• a tekercs által kifejlesztett maximális feszültség;
• a rendszerelemek szigetelési szilárdsága;
• maximális nyomás az égéstérben a szikraképződés pillanatában;
• a gyertyák várható élettartama.

A gyújtógyertya elektródái közötti hézag megnő. A belső égésű motor terhelés nélkül alapjáraton működik.

Oszcilloszkópos gyújtási teszt segítségével ellentmondásokat találhat a gyújtógyertya elektródái közötti távolságban. Tehát, ha a távolság csökkent, akkor az üzemanyag-levegő keverék gyulladásának valószínűsége csökken. Ebben az esetben a meghibásodás kisebb áttörési feszültséget igényel.

Ha a gyertyán lévő elektródák közötti hézag megnő, akkor az áttörési feszültség értéke nő. Ezért az üzemanyag-keverék megbízható gyulladásának biztosítása érdekében a belső égésű motort kis terhelés mellett kell üzemeltetni.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy a tekercs hosszan tartó működése olyan üzemmódban, ahol a lehető legnagyobb szikrát hozza létre, egyrészt túlzott kopáshoz és korai meghibásodáshoz vezet, másrészt ez tele van a gyújtórendszer más elemeinek szigetelési meghibásodásával, különösen magas hőmérsékleten. - feszültség. nagy a valószínűsége a kapcsoló elemeinek, nevezetesen a problémás gyújtótekercset kiszolgáló teljesítménytranzisztorának is.

Alacsony tömörítés. A gyújtásrendszer oszcilloszkóppal vagy motortesztelővel történő ellenőrzésekor egy vagy több hengerben alacsony kompresszió észlelhető. A helyzet az, hogy alacsony sűrítésnél a szikraképződés idején a gáznyomást alulbecsülik. Ennek megfelelően a gyújtógyertya elektródái közötti gáznyomást is alábecsülik a szikrázáskor. Ezért a meghibásodáshoz alacsonyabb feszültségre van szükség. Az impulzus alakja nem változik, csak az amplitúdó változik.

A jobb oldali ábrán egy oszcillogram látható, amikor az égéstérben a szikraképződés pillanatában a gáznyomást alulbecsülik az alacsony kompresszió vagy a gyújtási időzítés nagy értéke miatt. A belső égésű motor ebben az esetben terhelés nélkül alapjáraton működik.

DIS gyújtásrendszer

Két különböző ICE egészséges DIS gyújtótekercsei által generált nagyfeszültségű gyújtóimpulzusok (alapjárat terhelés nélkül).

A DIS (Double Ignition System) gyújtórendszer speciális gyújtótekercsekkel rendelkezik. Abban különböznek egymástól, hogy két nagyfeszültségű kivezetéssel vannak felszerelve. Egyikük a szekunder tekercs első végéhez, a második a gyújtótekercs szekunder tekercsének második végéhez csatlakozik. Minden ilyen tekercs két hengert szolgál ki.

A leírt jellemzők kapcsán eltérően történik a gyújtás oszcilloszkóppal történő ellenőrzése és a nagyfeszültségű gyújtóimpulzusok feszültségének oszcillogramjának eltávolítása kapacitív DIS érzékelőkkel. Vagyis kiderül a tekercs kimeneti feszültségének oszcillogramjának tényleges leolvasása. Ha a tekercsek jó állapotban vannak, akkor az égés végén csillapított oszcillációkat kell figyelni.

A DIS gyújtásrendszer primer feszültséggel történő diagnosztikájának elvégzéséhez váltakozva feszültséghullámokat kell venni a tekercsek primer tekercsén.

Kép leírása:

Feszültség hullámforma a DIS gyújtásrendszer másodlagos áramkörén

1. A gyújtótekercsben történő energiafelhalmozódás kezdeti pillanatának tükrözése. Ez egybeesik a teljesítménytranzisztor nyitási pillanatával.
2. A kapcsoló áramkorlátozó üzemmódba való átmeneti zónájának tükrözése a gyújtótekercs primer tekercsében 6 ... 8 A szinten. A modern DIS rendszerekben vannak áramkorlátozási mód nélküli kapcsolók, így nincs egy zóna nagyfeszültségű impulzus.
3. A tekercs által kiszolgált gyújtógyertyák elektródái közötti szikraköz felbomlása és a szikraégetés kezdete. Időben egybeesik a kapcsoló teljesítménytranzisztorának zárásának pillanatával.
4. Szikra égő terület.
5. A szikraégetés vége és a csillapított oszcillációk kezdete.

Kép leírása:

Feszültség hullámalakja a gyújtótekercs DIS vezérlőkimenetén.

1. A kapcsoló teljesítménytranzisztorának nyitásának pillanata (az energia felhalmozódásának kezdete a gyújtótekercs mágneses mezőjében).
2. A kapcsoló áramkorlátozó üzemmódba való átállásának zónája a primer áramkörben, amikor a gyújtótekercs primer tekercsének árama eléri a 6 ... 8 A-t. A modern DIS gyújtórendszerekben a kapcsolóknak nincs áramkorlátozó üzemmódja , és ennek megfelelően a primer feszültség hullámformájából nem hiányzik a 2. zóna.
3. A kapcsoló teljesítménytranzisztorának zárásának pillanata (ebben az esetben a szekunder áramkörben a gyújtógyertyák elektródái között a tekercs által kiszolgált szikraközök megszakadnak, és a szikra égni kezd).
4. Égő szikra tükröződése.
5. A szikraégetés megszűnésének és a csillapított rezgések kezdetének tükröződése.

Egyedi gyújtás

A legtöbb modern benzinmotorra egyedi gyújtásrendszerek vannak felszerelve. Abban különböznek a klasszikus és a DIS rendszerektől minden gyújtógyertyát külön gyújtótekercs szolgál ki. általában a tekercseket közvetlenül a gyertyák fölé szerelik fel. Esetenként a kapcsolás nagyfeszültségű vezetékekkel történik. A tekercsek két típusúak – kompakt и rúd.

Egyedi gyújtásrendszer diagnosztizálása során a következő paramétereket figyelik:

• csillapított rezgések jelenléte a gyújtógyertya elektródái közötti szikraégető szakasz végén;
• az energia felhalmozódásának időtartama a gyújtótekercs mágneses mezőjében (általában 1,5 ... 5,0 ms tartományban van, a tekercs modelljétől függően);
• a gyújtógyertya elektródái között égő szikra időtartama (általában 1,5 ... 2,5 ms, a tekercs típusától függően).

Elsődleges feszültség diagnosztika

Egy egyedi tekercs primer feszültség alapján történő diagnosztizálásához meg kell tekinteni a feszültség hullámformáját a tekercs primer tekercsének vezérlőkimenetén egy oszcilloszkóp szondával.

Kép leírása:

Az üzemképes egyedi gyújtótekercs primer tekercsének vezérlőkimenetén lévő feszültség oszcillogramja.

1. A kapcsoló teljesítménytranzisztorának nyitásának pillanata (az energia felhalmozódásának kezdete a gyújtótekercs mágneses mezőjében).
2. A kapcsoló teljesítménytranzisztorának zárásának pillanata (az elsődleges áramkör árama hirtelen megszakad, és a gyújtógyertya elektródái között megjelenik a szikraköz meghibásodása).
3. Az a terület, ahol a szikra ég a gyújtógyertya elektródái között.
4. Csillapított rezgések, amelyek közvetlenül a gyújtógyertya elektródái között a szikra égésének vége után jelentkeznek.

A bal oldali ábrán egy hibás egyedi rövidzárlat primer tekercsének vezérlőkimenetén látható feszültség hullámalakja. A meghibásodás jele a csillapított oszcillációk hiánya a gyújtógyertya-elektródák közötti szikraégetés befejeződése után (4. szakasz).

Másodlagos feszültségdiagnózis kapacitív érzékelővel

Előnyösebb a kapacitív érzékelő használata a tekercs feszültség hullámformájának meghatározásához, mivel a segítségével kapott jel pontosabban megismétli a feszültség hullámformáját a diagnosztizált gyújtásrendszer másodlagos áramkörében.

Egy egészséges, kompakt egyedi rövidzárlat nagyfeszültségű impulzusának oszcillogramja kapacitív érzékelővel

Kép leírása:

1. Az energia felhalmozódásának kezdete a tekercs mágneses mezőjében (időben egybeesik a kapcsoló teljesítménytranzisztorának nyitásával).
2. A gyújtógyertya elektródái közötti szikraköz meghibásodása és a szikraégetés kezdete (a kapcsoló teljesítménytranzisztorának zárásakor).
3. A gyújtógyertya elektródái közötti szikra égési terület.
4. Csillapított rezgések, amelyek a gyertya elektródái között a szikra égésének vége után lépnek fel.

Egy egészséges, kompakt egyedi rövidzárlat nagyfeszültségű impulzusának oszcillogramja kapacitív érzékelővel. A csillapított oszcillációk jelenléte közvetlenül a gyújtógyertya elektródák közötti szikraköz meghibásodása után (a terület „2” szimbólummal van jelölve) a tekercs tervezési jellemzőiből adódóan, és nem a meghibásodás jele.

Egy hibás kompakt egyedi rövidzárlat nagyfeszültségű impulzusának oszcillogramja, amelyet kapacitív érzékelővel kaptak. A meghibásodás jele a csillapított oszcillációk hiánya a gyertya elektródái között égő szikra befejezése után (a területet a „4” szimbólum jelöli).

Másodlagos feszültség diagnosztika induktív érzékelővel

A szekunder feszültség diagnosztikája során induktív érzékelőt használnak olyan esetekben, amikor lehetetlen jelet venni kapacitív érzékelővel. Az ilyen gyújtótekercsek főként rúd egyedi rövidzárlatok, kompakt egyedi rövidzárlatok beépített teljesítményfokozattal a primer tekercs vezérlésére, valamint egyedi rövidzárlatok modulokba kombinálva.

Egy egészséges rúd egyedi rövidzárlatának nagyfeszültségű impulzusának oszcillogramja, amelyet induktív érzékelővel kapunk.

Kép leírása:

1. Az energiafelhalmozódás kezdete a gyújtótekercs mágneses mezőjében (időben egybeesik a kapcsoló teljesítménytranzisztorának nyitásával).
2. A gyújtógyertya elektródái közötti szikraköz felbomlása és a szikraégetés kezdete (a kapcsoló teljesítménytranzisztorának bezárásának pillanatában).
3. Az a terület, ahol a szikra ég a gyújtógyertya elektródái között.
4. Csillapított rezgések, amelyek közvetlenül a gyújtógyertya elektródái között a szikra égésének vége után jelentkeznek.

Egy hibás rúd egyedi rövidzárlatának nagyfeszültségű impulzusának oszcillogramja, amelyet induktív érzékelővel kaptak. A meghibásodás jele a csillapított oszcillációk hiánya a gyújtógyertya-elektródák közötti szikraégetési periódus végén (a területet a „4” szimbólum jelöli).

Egy hibás rúd egyedi rövidzárlatának nagyfeszültségű impulzusának oszcillogramja, amelyet induktív érzékelővel kaptak. A meghibásodás jele a csillapított oszcillációk hiánya a gyújtógyertya-elektródák közötti szikraégetés végén és a nagyon rövid szikraégetési idő.

Teljesítmény

A gyújtásrendszer diagnosztikája motortesztelő segítségével történik a legfejlettebb hibaelhárítási módszer. Ezzel azonosíthatja a meghibásodásokat az előfordulásuk kezdeti szakaszában is. Ennek a diagnosztikai módszernek az egyetlen hátránya a berendezés magas ára. Ezért a tesztet csak erre szakosodott szervizben lehet elvégezni, ahol megfelelő hardver és szoftver is rendelkezésre áll.