ABS, ASR és ESP. Hogyan működnek az elektronikus vezetőasszisztensek?

Minden modern autó tele van elektronikával, amely fokozza a vezetési kényelmet és a biztonságot. Az ABS, ASR és ESP olyan címkék, amelyekről sok vezető hallott. Azonban nem mindenki tudja, mi van mögöttük.

Az ABS egy blokkolásgátló fékrendszer. A mellettük elhelyezett érzékelők másodpercenként több tízszer küldenek információt az egyes kerekek forgási sebességéről. Ha élesen vagy nullára csökken, ez a kerék blokkolásának jele. Ennek elkerülése érdekében az ABS vezérlőegység csökkenti az adott kerék fékdugattyújára kifejtett nyomást. De csak addig a pillanatig, amíg a kerék újra foroghat. A folyamat másodpercenkénti többszöri megismétlésével hatékonyan fékezhető, miközben megőrzi az autó manőverezési képességét, például elkerülheti az akadállyal való ütközést. Az ABS nélküli autó a kerekek reteszelése után közvetlenül a síneken csúszik. Az ABS emellett megakadályozza, hogy a fékező jármű megcsússzon a változó tapadású felületeken. Egy nem ABS járműben, amelynek jobb kerekei például havas útszélen vannak, a fékezés erősebb nyomása a tapadósabb felület felé kormányoz.

Az ABS hatása nem egyenlő a féktávolság lerövidítésével. Ennek a rendszernek az a feladata, hogy vészfékezéskor kormányzást biztosítson. Bizonyos helyzetekben – például enyhe hóban vagy kavicsos úton – az ABS akár meg is növelheti a féktávolságot. Ellenben szívós útburkolaton, minden kerék tapadását teljes mértékben kihasználva, gyorsabban meg tudja állítani az autót, mint egy nagyon tapasztalt sofőr.

Az ABS-szel felszerelt autóban a vészfékezés a fékpedál padlóra való lenyomására korlátozódik (nincs aktiválva). Az elektronika gondoskodik a fékezőerő optimális elosztásáról. Sajnos sok sofőr megfeledkezik erről - ez súlyos hiba, mert a pedálra ható erő korlátozása elősegíti a fékút meghosszabbítását.

Az elemzések azt mutatják, hogy a blokkolásgátló fékek akár 35%-kal is csökkenthetik a balesetek számát. Ezért nem meglepő, hogy az Európai Unió (2004-ben) bevezette a használatát az új autókban, Lengyelországban pedig 2006 közepétől vált kötelezővé.

W 2011-től 2014-ig az elektronikus menetstabilizáló az újonnan bevezetett modelleken, majd később minden Európában értékesített járművön alapfelszereltséggé vált. Az ESP a keréksebességre, a g-erőkre vagy a kormányzási szögre vonatkozó információk alapján határozza meg a vezető kívánt útvonalát. Ha eltér a ténylegestől, az ESP lép működésbe. A kiválasztott kerekek szelektív fékezésével és a motor teljesítményének korlátozásával visszaállítja a jármű stabilitását. Az ESP képes csökkenteni az alulkormányzottság (az első kanyarból való kilépés) és a túlkormányzottság (visszapattanás) hatásait. E tulajdonságok közül a második rendkívül nagy hatással van a biztonságra, mivel sok sofőr küzd a túlkormányzottsággal.

Az ESP nem szegheti meg a fizika törvényeit. Ha a vezető nem igazítja a sebességet az ív körülményeihez vagy ívéhez, előfordulhat, hogy a rendszer nem tudja segíteni a jármű irányítását. Nem árt emlékezni arra is, hogy hatékonyságát a gumiabroncsok minősége és állapota, vagy a lengéscsillapítók és a fékrendszer alkatrészeinek állapota is befolyásolja.

A fékek az ASR-nek vagy TC-nek is nevezett kipörgésgátló rendszer alapvető elemei. Összehasonlítja a kerekek forgási sebességét. Csúszást észlelve az ASR lefékezi a kicsúszást, ami általában a motor teljesítményének csökkenésével jár. A hatás az, hogy elnyomja a csúszást, és több hajtóerőt ad át a keréknek, jobb tapadás mellett. A kipörgésgátló azonban nem mindig a vezető szövetségese. Havon vagy homokon csak az ASR tudja a legjobb eredményt adni. Működő rendszerrel az autót sem lehet majd „ringatni”, ami megkönnyítheti a kijutást a csúszós csapdából.